Jóbi Éva írta:Nagyon édes cukor falat az unokád
. Sajnálom hogy nem láthatod élőben. De vigasztaljon a remény nem sokára találkozhattok. Nekem az első unokám születésénél ott lehettem a szülőszobába. Hát ha tényleg van Jó Isten akkor engem nagyon szerethet mert fantasztikus élmény volt látni és végig ott lenni a lányommal. Velünk laktak 2 és fél éves koráig 9 hónaposan az a lányomnak H1N1 fertőzese volt kórházba került én voltam vele 10 napig stb. 10 éves most. Olyan erős kötödése van velem minden gondját baját nekem mondja el nem az anyukájának minden nap eljön csüng rajtam a másik kettőnél nincs ennyire erős kötelék igaz még kicsik. Ahogy mondtam nekem ők az Duracel elemeim akik erőt adnak.
Szia Éva! Jövőre megyek nyugdíjba, és akkor végre nem csak az unokámat, hanem az Angliában
élő gyermekeimet is sokkal többször és hosszabban láthatom majd. A vírus jót is adott nekem.
Itthon vagyok, és amikor a lányomnak van egy kis ideje, videó chatelünk, és akkor legalább
láthatom Lilykét. Most ennyi jut, de a semmitől ez is több, ennyiért is hálás vagyok. Idővel be
fogjuk pótolni. Rengeteg tervem van. Remélem, hamarosan utolérlek az unokák számában!
Sok együtt töltött szép órát kívánok magunknak!