mikaz írta:Drága Rita! Úgy tűnt az előbb,hogy sikerült elküldenem egy üzenetet, de mégsem látom.
Megpróbálom megismételni.
Mindenek előtt tökéletesen megértem,hogy bosszant az angol felirat felületessége. Ez egy sima dorama esetében is zavaró, hát még egy ilyen oktató természetfilmnél.
Jó ötlet,hogy az utolsó két részt összehangolod, mielőtt végleges formába öntöd a feliratot. Türelmesen várjuk a folytatást.
Szia Zsu! Úgy csináltam, ahogy mondtam. A negyedik rész is megnézve, így végleges formájában
tehettem fel az első három rész feliratát.
Legalább már azt is tudom, hogy a következő epizódban fogunk látni embereket (katonákat) is.
Nem sok szó lesz róluk, de ennyi is elég volt, hogy az egyik kiskatona megríkasson.
mikaz írta:Addig is jó visszanézni a régebbieket. Csodálatos a hegység is, akár hó, akár növényzet borítja; fenséges. Az állatvilág pedig a maga dinamizmusával, sajátos törvényeivel, az ösztönök uralta társas kapcsolataival valóban kizökkent a civilizált világunk egyhangúságából
A hegyek, dombok alakja nagyon érdekes. Nem tudom, hogyan keletkezhettek, de nálunk nem
ilyenek a hegyvonulatok.
Akármit is látunk a képernyőn, az a természet szabályai szerint történik, tehát abban hiba nincs.
Csak a vaddisznók aggasztanak. Azok nagyon nem jó irányba "alakulnak". De az is lehet, hogy ennek
így kell lennie, egy olyan környezetben, ahol senkitől nem kell tartaniuk.
mikaz írta:Mi városban élünk, de külterületen. Itt azért még nyugodt, inkább vidékies a a környezet. Volt már,hogy este szarvasok tévedtek az utcánkba, s a szomszéd sövénykerítését jóízűen lelegelték.
Igazából mégis a Somló jelenti a kivonulást a természetbe. Érdekes jelenségekkel találkozunk. Itt is megfigyelhető az állatok túlszaporodása. Félelmetes varjúcsapat jön reggelenként,ők a 10 km-re lévő város ősfás parkjának védett madarai. Itt keresik az élelmet, délután 4 -5 körül szoktak hazatérni a fészkeikre. Hitchcocki hangulat, ahogy meglepik a környék gyümölcsfáit, a talaj szintjét, s ahogy röpködnek körülöttünk. De gyakran látunk vadnyulat, őzeket, ahogy átsétálnak a szőlősorok között, mit sem törődve vele,hogy pár méterre ott állunk mi is. A fácánok, harkályok hangja állandó háttérzaj. A pici gyíkok a kedvenceim. Kellemetlenebb, amikor vaddisznók dagonyázása, vagy a kitúrt kis szőlőcsemeték jelzik,hogy egy egész falka járhatott a környéken.
Pénteken a buszon épp a szomszédaikat tárgyalta ki két kolléganőm. Az egyiket attól üti meg a guta,
hogy az alatt lakó "tuc-tuc" zenéket hallgat állandóan, és az őrá is rá van kényszerítve, holott utálja.
A másiknak meg egy nagyon idős néni a szomszédja, aki éjjeli életet él és folyamatosan kopácsol. Sok
mindent mondtak még, úgyhogy végképp meggondoltam magam. Nem költözöm vissza a városba.
A velem szemben lévő házaknak a kertjei az erdőben végződnek. Ők gyakran látnak vaddisznókat, őzeket.
Le is legelnek nekik sok zöldséget, és a fákat is megrágják. Én még csak nyulat láttam a kertemben.
Már nem termelek semmit, úgyhogy jöhetnek, ha akarnak.
mikaz írta:A sorozatban csak a sztár kultusza zavar. Jobb lenne egy etológus szakértő magyarázata az állatok élőhelyéről, viselkedéséről. Ez a nagy fiú úgy csetlik-botlik, mint az elefánt a a porcelánboltban. Sejtem én, hogy így akarják otthon népszerűsíteni a filmet és a témát. S ha csak annyira érdeklődőek a koreai fiatalok, mint a mieink,akkor érthető is,ha efféle cseles megoldáshoz folyamodnak a film készítői.
Én már teljesen megszoktam LMH-t. Az első részben kicsit sok volt belőle, az igaz. Látszott, hogy figyeli
magát, a hajával feltűnően sokat foglalkozott. Néha kifejezetten hülyéket kérdezett. Például, hogy meg
lehet-e sütni a Gujido-n élő madarak tojását. A negyedik részben azt a hihetetlenül okos kérdést teszi fel,
hogy a vaddisznók isznak-e alkoholt... no comment.
mikaz írta:Rita, nagyon köszönöm ezt a sorozatot is! Ismét szép élményekkel gazdagodhatunk! Ahogy a többi nagyszerű dokumentumfilm, ez is többször nézős kategória lesz.
Mint mindig most nagyon kevesen vagyunk ennél a dokumentum sorozatnál is. Tudtam előre, hogy kikkel
fogok beszélgetni, és Te, mint az egyik biztos pont és oszlopos tag közöttük voltál.
Én is köszönöm Nektek!Még szerencse, hogy nagyon szeretem ezeket a sorozatokat fordítani (is), így soha nem veszi kedvemet az
érdektelenség. Különben is megtisztelve érzem magam, hogy egy unikumhoz, egy igazi különlegességhez
adhatok magyar szöveget. Így belülről először láthatja a nagyvilág a DMZ-t! Nyilván a katonai objektumokról
a katonák tevékenységéről nem forgathattak filmet, maradt a vadak élete, ami szintén egyedülálló a hatvan
éve érintetlen területen.
Mindent nagyon szívesen!Mandarin anya és fiókája. Hogy a csudába nem haltak bele azok a törékeny kiskacsák a zuhanásba?