Kedves Rita,
Köszönöm a sorozatot, hogy fordítottad.
Még a 4. résznél tartok, de tényleg nagyon beszippant a történet. Nyomon követhető, hogy milyen lélektani pillanatban hogyan bomladozik a kapcsolat, illetve épül fel. Az apró jelek,
a ki nem használt lehetőségek nagyon jól ábrázolják egy házaspár életének alakulását, egy pár életét. Hogy a férj még az ágyban sem ér rá "majd holnap beszélgetünk" - mondja, de másnap persze soha nem ér rá. Sajnáltam szegény feleséget,hogy vetélés után még egy jó szót vagy egy megértő simogatást sem kaphatott. Megértem, hogy elmenekült ebből a helyzetből, amikor senkit sem érdekelt, hogy hogy van, csak látszat kedvéért ünnepelni összehívta a mama azokat, akik előtt dicsekedni akart leendő unokájával. Az apóst csupán a menye miatt hívta meg, de elég megalázó módon fogadta.
Szóval érdekes a történet, érdekes családi hangulat, talán magunkra ismerünk, hogy a mi életünkben mikor mit, hogyan rontottunk el, hogyan kellett volna kezelni a dolgokat, a társunkat.