Ir-csi írta:Szia Rita!
Köszönöm szépen, hogy láthattam ezt az animációs filmecskét. Nagyon szeretem, amikor szimbólumokkal dolgoznak a filmművészetben.
Ez számomra legtöbbször egybeesik a mélységgel és a lélekkel. Az a kép, ahogy a földre lefekvő lány teste áttűnik Korea földrajzi képébe: megkapó és tökéletesen fejezi ki egy nép fájdalmát, emberi mivoltában való súlyos megbántását, sérelmét. Figyelemmel kísértem a médiában átszivárgó eseményeket a japán-koreai államközi konfliktust, a szobor-állítást stb. Ez volt a művészi kifejeződése egy fájdalmas, embertelen történetekkel teli korszak feldolgozásának. A lelki sebek csak súlyosbodnak, ha az ember mélyre ásva cipeli őket. Csak a felvállás, a nyílt beszéd szabadíthatja fel az ilyen mély traumák alól az emberi lelket.
Köszönöm szépen az élményt!
Szia Ir-csi! Nagyon szívesen az élményt!Biztosan tudod, hogy Biri is fordított a témában, de az mozifilm, nem pedig ilyen rövidke
animáció. Élő szereplős filmet nem lettem volna képes megnézni, még ez a 20 perc is
nagyon megrázott. Tulajdonképpen az igényes, művészi szintű animációja miatt esett rá
a választásom, de utólag már nem bánom, hogy a filmhez hozzáolvasva, sok információt
szereztem a témában.
