f.ági írta:Szia Rita!
Nagyon örültem, mikor láttam ismét , hogy dokumentumfilm forditásra adtad a fejed.
Különleges érzékkel találod meg a jobbnál jobb témákat.
Nem volt időm egyben megnézni, de talán jobb is, mert sok lett volna igy egyszerre a jóból is, meg a rosszból is.
Sokszor halljuk, hogy emberek mennek a világ másik végébe elmaradott településeken, régiókban segiteni.
Még nem találkoztam olyan anyaggal, ami ilyen részletességgel taglalta volna a helyzetet. Minden tiszteletem azoknak, akik fel merik vállalni az ezzel járó nehézségeket.
Ami azonnal feltünkt az az atya mindig mosolygós arca volt. Micsoda " szerencse ", hogy nem csak hivő ember volt, hanem orvos is, meg még sok minden más, aminek birtokában véghez tudta vinni ezt a sokmindent ott.
Amikor a gyerekek megnézték a róla készitett felvételt, hát nem csak ők szipogtak, hanem én is. Az a sok szeretet amit kapott amig élt, és amikor már nem, hát kellett a zsepi hozzá. Hatalmas távolságok vannak arrafelé, még a leprás betegek is négy órát gyalogoltak, hogy ott legyenek az ünnepségen.
Elültetett valamit, ami remélhetőleg tovább is fejlődik. Igaz az, ha az ember szeretetet ad, azt is kap vissza.
Miért mindig a jó emberek mennek el? Ki tudja.
Nagyon sok szép részlete volt a filmnek, amin önkéntelenül mosolyogtam én is, mint a benne résztvevők. Pl. mikor a kisgyerek trombitálni tanult.
Köszönöm Rita! Szomorú volt a vége, de nem tartom igazán szomorú történetnek. A lényeg az atya csodás, önzetlen jellemén volt számomra.
Köszönöm Nellinek is az online nézhetőséget. Mindig letöltöm a néznivalót, most az életvitelemhez ez totálisan passzolt igy.
Szia Ági! Fentebb írtam Cicusnak, hogy belefeledkeztem a kis új négyrészesem fordításába,
de itt vagyok, és végre válaszolok nektek.
Mindent nagyon szívesen!A dokumentum műfaj a kedvencem, rettentő sokat kereskedek köztük, de ahogy már írtam,
nagyon nehéz olyat találni, amit ne adtak volna már le a tévében, tehát szinkronosan is elérhető.
Csak olyanokat szoktam lefordítani, amik még vagy már nem találhatóak meg a neten lefordított
változatban. Ezt sem találtam meg például. Örültem is nagyon.
Én sem láttam még soha ehhez hasonló filmet. Hallottam már a misszionáriusokról, de abba, hogy
pontosan mi is a munkájuk, nem mélyedtem el. Azt hittem, hogy engem ez nem is érdekel, egészen
addig, amíg rá nem bukkantam erre a filmre.
Én nem vagyok bizakodó. Ahogy látni lehetett, másfél évvel a halála után még mindig nem volt senki,
aki folytatta volna a munkáját, és ezért nem is lehet senkit hibáztatni. Tőle is sokszor megkérdezték,
hogy miért lett pap, amikor orvosként is segíthetett volna, illetve miért nem maradt Koreában, hisz
ott is sok a segítségre szoruló. A legtöbb ember, aki akar segíteni, szintén így gondolkodik, és ezzel
nincs is semmi baj. Kevesen vállalják be azt, amit ő. Cserébe csodálatos kilenc évet kapott, amikor
a világ legboldogabb emberének érezhette magát.
Kellemes hétvégét kívánok!
Igazi gyöngyszemre bukkantál megint. 
Minden tiszteletem Jolly orvos- tiszteletesé. 
Szerintem csak idő kérdése, és őt is szentté avatják, mint a dán példaképét. 
