Night Fishing / Éjjeli horgászat

[Rita]

Eredeti cím: Paranmanjang
Műfaj: dráma / tradíció
Részek száma: 1
Premier: 2011. 01. 27.
Hossza: 33 perc
Ország: Korea
Nyelv: koreai
Rendezte: Park Chan-wook, Park Chan-kyong

Főbb szereplők:

Lee Jung-hyun – sámánnő
Oh Kwang-rok – horgász


Történet:

A saját mondataim helyett álljon itt Ricemegatron Expert kritikája, amit nagy tisztelettel köszönök meg neki. E nagyszerű filmelemzés nélkül nem fordítottam volna le a filmet.

Amikor először végignéztem a Night Fishinget, az első és a második része nem állt össze egy egésszé, sőt az első rész is több darabban állt. Sok mindent nem értettem, nem vettem az adást, nem voltam vevő rá. A második rész ettől függetlenül lenyűgözött, de annak a megértése is később, Ricemegatron Expert elemzésével lett teljes.

Elolvasva a kritikát minden puzzle darabka a helyére került, és az újbóli filmnézés már tökéletes élményt nyújtott. Már értem, miért lett a Night Fishing a 2011-es Berlinálé Arany Medve díjasa rövidfilm kategóriában.

Kíváncsi vagyok, hogy ezt elolvasva, ti melyik utat választjátok. Megnézitek először csak "úgy" mindenféle segítség nélkül, mint én, várva, hogy rátok milyen hatást gyakorol, vagy biztosra mentek, és azonnal elolvassátok Ricemegatron Expert írását, és csak azután vágtok neki a filmezésnek.

Ha rám hallgattok, ne sajnáljatok kétszer 33 percet rászánni. Hihetetlen a különbség a kritika előtti és utáni élmény között, persze csak akkor, ha nektek sem volt antennátok a filmre.

Ricemegatron Expert honlapja a Night Fishing elemzésével:

http://ricemegatronexpert.blogspot.hu/2016/08/ropke-park-chan-wook-rovidfilmjei-night.html

A dalszövegeket sehol nem találtam meg, pedig nagy jelentőségük lett volna.


Jó szórakozást kívánok!


Fordította: ezoritu

Videó letöltése:

Spoiler: mutasd

Mega:
https://mega.nz/#F!fgAVnYhA!wN_Z3cwAW1PfnX1stsps5A

AvistaZ:
https://avistaz.to/torrent/7103-paranmanjang-night-fishing-chan-wook-park-2010-720p-iptv-x264-ac3-baum

[Rita]

Fordítottam két filmet, amit akkor akartam kitenni, amikor Angliában vagyok, de úgy döntöttem,
hogy ha már készen vannak, még a héten kiteszem őket.

Az első darab a koreai Night Fishing, díjnyertes rövidfilm.

[Kata58]

sziasztok! Most csak viszem ezt a horgásztémát, kíváncsi leszek a hatásra. Amint megnéztem, jövök referálni! Tovbbi szép napot, jó nyaralást!

[jutka12]

Kedves Rita!
egyszer néztem, majd elolvastam a méltató elemzést a kisfilmről.
nekem most erős volt a horrorisztikus jelenetek sora, zavart a kezdeti homályos képsor, vártam a kitisztulást. több szinten is. a kicsit humorosnak vehető damilos jelenet se vitt oly magaslatokba, mint a cikkből olvasható volt. engem nem.

külön riasztott a sámánista szertartás a gyerekre hatása ,azaz az ő helyzetébe beleélve magam-megrázó volt, és nem hiszem h szükséges élmény számára. (de persze az ő élete amiben akár ez is lehet hasznos a későbbiekben-de én nem szeretnék ilyent a gyerekeimnek.

(élesen érintett vagyok ezekben a napokban, mivel anyukám jun.2 .-án halt meg, és most pénteken lesz a 49. nap ami eltelt azóta...)

köszönöm a munkádat.

[virag1]

Kedves Rita !


Köszi megnézem és .............irok

[mikaz]

Drága Rita, köszönöm, vittem! Megfogadom a tanácsod, s úgy nézem,ahogy ajánlottad. Érdekes játék lesz. Majd jövök.

[Kata58]

Kedves Rita! ez a film kifogott rajtam, nem tudtam végignézni.. De nem baj ott a rengeteg filmed sorozatod amit addig is tudok nézni amíg elkezdődik az új sorozatod..
Kellemes utat majd szombattól! És várunk vissza!

[Rita]

Kedves Rita!
egyszer néztem, majd elolvastam a méltató elemzést a kisfilmről.
nekem most erős volt a horrorisztikus jelenetek sora, zavart a kezdeti homályos képsor, vártam a kitisztulást. több szinten is. a kicsit humorosnak vehető damilos jelenet se vitt oly magaslatokba, mint a cikkből olvasható volt. engem nem.

külön riasztott a sámánista szertartás a gyerekre hatása ,azaz az ő helyzetébe beleélve magam-megrázó volt, és nem hiszem h szükséges élmény számára. (de persze az ő élete amiben akár ez is lehet hasznos a későbbiekben-de én nem szeretnék ilyent a gyerekeimnek.

(élesen érintett vagyok ezekben a napokban, mivel anyukám jun.2 .-án halt meg, és most pénteken lesz a 49. nap ami eltelt azóta...)

köszönöm a munkádat.

Kedves Jutka! Őszinte részvétemet küldöm! Neked lehet, hogy nem is lett volna szabad
megnézned e rövidfilmet. Még nem.

Bár eredetileg horrornak van megjelölve a műfaja, egyet kell értsek Ricemegatron Experttel,
aki azt írta, hogy csak jobb híján kategorizálták be ide, szerintem a dráma sokkal jobban
illik rá.

Spoiler: mutasd

Számomra nem történt benne semmi horrorisztikus. Vízbe fulladt egy horgász, majd ősi
szertartás szerint útjára bocsátották.

Engem is zavartak a kezdő képsorok. Mintha kettős látásom lett volna. Azt tudtam, hogy nem
a film rossz minősége az oka, hiszen 700 Mb ez a rövid filmecske. Most azt gondolom, hogy
már itt elővetítődött a tragédia szele, már itt nagy hatást akartak ránk gyakorolni, amihez az
UhuhBoo Project nevű zenekar dalszövege is hozzájárulhatott. Nem véletlenül volt a fejükön a
hagyományos kalap, ami a levegőben is lengedezett, majd tovaszállt időnként beleakadva a fák
ágaiba. Kár a dalszövegekért!

A sámán viselkedése, és az egész szertartás nagyon megrázó volt, de mivel még nem láttam ilyet,
mély nyomot hagytak bennem, főleg az utolsó képsorok. Lenyűgöző volt!

A kislány családjának és talán a kislánynak is természetes lehet ez a fajta temetkezési mód.
Mire felnő sok ilyenen fog részt venni a saját gyermekével együtt. El tudom képzelni, hogy amikor
először visznek ilyen helyre egy gyermeket, előre elmagyarázzák neki, hogy találkozhat, sőt
beszélhet is az apjával még egyszer, utoljára, mielőtt útjára engedik. Nem tartom tragédiának,
ha felkészítve, egy gyermek is részt vesz egy ilyen szertartáson. Ha a szüleinek ez természetes
dolog, az életük része, azt a gyermek is annak veszi.

Nagyon szívesen a fordítást!

[Rita]

Kedves Rita !

Köszi megnézem és .............irok

Kedves Virág! Nagyon szívesen! Nagy izgalommal várom a véleményedet!

Nagyon tetszett az UhuhBoo Project muzsikája. Szeretem a formabontást.

[Rita]

Drága Rita, köszönöm, vittem! Megfogadom a tanácsod, s úgy nézem,ahogy ajánlottad. Érdekes játék lesz. Majd jövök.

Kedves Zsu! Örülök, hogy jöttél, töltöttél és vittél!

Eddig még soha nem jártam úgy, mint ezzel a rövidfilmmel! Ha valami nem tetszett, nem tetszett,
ha nem értettem, nem értettem, és kész. Nem kínlódtam vele tovább. De itt a második rész miatt
nagyon sajnáltam volna dobni a filmet, ezért elkezdtem utána keresni. Soha nem gondoltam volna,
hogy magyar nyelvű találat is lesz, és ráadásul ennyire klassz. Miután elolvastam, és újranéztem a
filmet, egy teljesen új alkotást láttam. Mintha egy varázs szemüveget vettem volna fel. És még az
sem zavart, hogy ezt a szemüveget Ricemegatron Experttől kaptam, annyira magaménak éreztem
az ő gondolatait.
A gimiben néha nem szerettem a verselemzéseket, mert nekem nem azt nyújtotta a vers, amit a
tankönyv rám akart erőltetni, de ugyanez, sőt rosszabb a helyzet, ha egy festményről olvasok.
Makacs, és sokszor önfejű vagyok. Nem szeretem, ha beleszólnak a dolgaimba, vagy formálni akarnak,
vagy meg akarják mondani, hogy mit gondoljak valamiről. Ezért magam is meglepődtem azon, hogy
Ricemegatron Expert véleménye kezes báránykát csinált belőlem. Úgy fogadtam el a dolgokat, ahogy
ő írta, és az újbóli nézésnél azt láttam, amit ő látott. Nagy élmény volt ez a tapasztalás!! Úgy is
mondhatnám, hogy fantasztikus játék volt! Boldog vagyok, hogy te is bekapcsolódtál! Nagyon várom
a gondolataidat!

Nagyon szívesen!

Ez a szertartás mélyen belém ivódott. Utoljára a Hoos szertartás váltott ki belőlem ilyen mély
érzelmeket a mongol Pityergő tevében:

[Gabóci5]

Rita! Azt már megszoktuk, hogy mindig keresed az újdonságot, az érdekességet vagy a díjnyertes alkotásokat. Jelen esetben sem csalódtam. Nem vagyok a művészfilmek rajongója, általában elvont moondanivalója miatt.
Ezt kétszer néztem meg. Először ebéd után, és egy kicisit bele-bele aludtam, nem értettem. A sámánizmusról, testcseréről,lélekvándorlásról, szellemidézésről csak filmekből van minimális ismeretem. Nagyjából képben voltam, de teljesen az általad belinkelt ismertető elolvasása után került minden a helyére.

Mindenesetre érdekes volt, köszönöm.

[Rita]

Kedves Rita! ez a film kifogott rajtam, nem tudtam végignézni.. De nem baj ott a rengeteg filmed sorozatod amit addig is tudok nézni amíg elkezdődik az új sorozatod..
Kellemes utat majd szombattól! És várunk vissza!

Kedves Kata! Semmi gond! Ahogy olvashattad, én is majdnem dobtam. Szerencsére nem így
lett. Némi segítséggel rákaptam az ízére. Azóta már kétszer megnéztem, és ahogy ez lenni
szokott mostanában a legjobb rövidfilmjeimnél, még mindig fedeztem fel valamit benne, ami
eddig kimaradt.

Tetszettek a film végi képek:

[Rita]

Rita! Azt már megszoktuk, hogy mindig keresed az újdonságot, az érdekességet vagy a díjnyertes alkotásokat. Jelen esetben sem csalódtam. Nem vagyok a művészfilmek rajongója, általában elvont moondanivalója miatt.
Ezt kétszer néztem meg. Először ebéd után, és egy kicisit bele-bele aludtam, nem értettem. A sámánizmusról, testcseréről,lélekvándorlásról, szellemidézésről csak filmekből van minimális ismeretem. Nagyjából képben voltam, de teljesen az általad belinkelt ismertető elolvasása után került minden a helyére.

Mindenesetre érdekes volt, köszönöm.

Szia Gabi! Nagyon örülök, hogy kétszer is megnézted, pedig nem volt túl jó jel a kezdeti
bóbiskolás. Örülök, hogy nem adtad fel!
Ez a film azért is érdekes számomra, mert a második része olyannak tűnik, mint egy
dokumentumfilm. Hitelesnek gondolom. A valóságban is így történhet egy ilyen szertartás.

Én csak egyszer láttam sámánok által végzett ceremóniákat, azt is egy történelmi soriban,
az általam is lefordított The Moon Embacing The Sun-ban.

Nagyon szívesen a fordítást! Hamarosan kiteszem a fülinapi (fordítói szülinapi) filmet. Azt nem
kell érteni, csak nézni, mert ami abban lesz...!

Nagyon szívesen fordítást!

[Rita]

Jó szórakozást kívánok az elutazásom előtti második filmhez!

http://forum.ezoritusubs.com/viewtopic.php?f=29&t=129

A filmben egy-két megmozdulást leszámítva nem használtak drótköteleket, ami segít "röpködni",
jó magasra ugrani, pörögni, rúgni, ütni a színészeknek. Valódi, ötletesen megkoreografált test-test
elleni küzdelmet (vagyis verekedést) láthatunk. Nem is tudtam olyan gyorsan követni a szememmel
a pofonokat, rúgásokat, ütéseket, ahogy jöttek egymásután.

[virag1]

Kedves Rita !

Megnéztem és nekem tetszett.
Nagyon érdekes volt a zene és a képi világa a filmnek . Utólag olvastam el a film ajánlóját.
Először én sem értettem teljesen mi történik, de mikor a sámán révült akkor beugrott, hogy kit búcsúztatnak.

Hasonló témájút filmet, már láttam és a koreai sámánizmussal kapcsolatos műsort is.
Ha ilyent nem látott még valaki nem biztos, hogy teljesen érthető és 'ehető ' számára a film.

Köszi a fordítást.

[Ancsa46]

Kedves Rita!
Köszönöm a fordítást, még nem néztem meg, de érdeklődve várom a kommentek olvasása után.
Jó utat kívánok.
Üdv: Ancsa.

[Rita]

Kedves Rita !

Megnéztem és nekem tetszett.
Nagyon érdekes volt a zene és a képi világa a filmnek . Utólag olvastam el a film ajánlóját.
Először én sem értettem teljesen mi történik, de mikor a sámán révült akkor beugrott, hogy kit búcsúztatnak.

Hasonló témájút filmet, már láttam és a koreai sámánizmussal kapcsolatos műsort is.
Ha ilyent nem látott még valaki nem biztos, hogy teljesen érthető és 'ehető ' számára a film.

Köszi a fordítást.

Kedves Virág! Igazad van abban, hogy kevesebb homályos rész lett volna az első részben...

Spoiler: mutasd

ha például rájövök, hogy a horgászbot kapásjelzője, a szertartáson használt csengettyűvel
azonos hangon szól, vagy hogy a horgász közelében többször is mutatták a halott búcsúztatón
is látható művirág csokrot. Ő észre is vette, és el is gondolkodott rajta, sőt meg is fogdosta.
Látszott, hogy szöget ütött a fejében valami. Csak nekem nem ütött szöget a fejembe, mert
nem ismertem a szertartás ezen kellékeit.

Másodszorra nézve több utalást is észrevettem ami a tragédia bekövetkeztének az előjele volt,
és Ricemegatron Expert nem is említette. Büszke is voltam magamra.

Nagyon kedvelem a tradicionális szertartásokat. A mongol filmek tele vannak szentelésekkel,
és a felejthetetlen Hoos szertartással, de a nemrégiben fordított Ázsiai ösvény a mennyben c.
dokumentumsorozatomban is mindig azt láttuk, hogy szentelésekkel, áldozatbemutatással
tisztelegnek a természetközeli népek a Föld, a természet, a hegyek isteneinek, szellemeinek.

Nagyon szívesen! Örülök, hogy tetszett a filmecske!

Erről a csokorról beszéltem:

[Rita]

Kedves Rita!
Köszönöm a fordítást, még nem néztem meg, de érdeklődve várom a kommentek olvasása után.
Jó utat kívánok.
Üdv: Ancsa.

Kedves Ancsa! Látos, ez a rövidfilm mennyire meg tud osztani bennünket. Nem túl jól
indult a velem való kapcsolata sem, de mióta megértettem, azóta nagyra értékelem.
Sokszor leírtam már, hogy mennyire szeretem a jól megírt, és megrendezett rövidfilmeket.
Olyan jó, hogy ezt is a többi közé tehetem!

Kíváncsi leszek a te véleményedre is! Nagyon szívesen a feliratot!

[Rita]

Így készült a Night Fishing:

[Ir-csi]

„Ha valóban látni akarjátok a halál szellemét, tárjátok szíveteket szélesre az élet teste előtt.
Mert egy az élet és a halál, éppúgy, miként egy a folyó és a tenger.”
(Khalil Gibran: A próféta)

Szia Rita! Régen nem volt ilyen szürreális reggelben részem. Eszméletlen jó ez a film. Húúú. Most néztem meg kora reggel, mielőtt elindultam dolgozni, egy csésze cappuccino és egy kis édes kalács mellett. Időnként megálltam és tágabbra nyílt a szemem, két falat között ledermedtem…

Nagyon érdekes volt ez az alternatív koreai zene, a poros földesúton az a zenekar már önmagában ütős volt. Ami rögtön megfogott, a képi világ, a késő őszi koreai természet abban az aranyló, bágyatag napfényben, gomolygó reggeli párában. Vidéki lányként volt egy időszakom, amikor hajnalban, de mindenképpen napkelte előtt kibaktattam a házunk elé, hogy láthassam a késő őszi párában kelő Napot, amint a dombokat, völgyeket és tavakat aranyba borítja. Soha nem tudtam fotón visszaadni, itt most azonnal elkapott az az érzés, amit akkor éreztem minden egyes alkalommal.

A fordított kamerát, mint megforduló világot és a libegő kalapot megpillantva egy szó villant be: szürreális, majd teljesen megnyugodtam. Úgy éreztem otthon vagyok, ez kérem a tudattalanba vezető út.

Nem tudom ki, hogy van vele, amikor egy idegen kultúrával találkozik. Nekem az első nem kosztümös élményem a Bad Guy volt Kim Nam Gillel. Már írtam erről a DA-an, azt hiszem. Teljesen elképedtem, amikor a főhőst „halálra ítélte” a forgatókönyvíró. Először azt hittem, hogy nem töltöttem le az utolsó részt, nem jól jegyeztem meg a részek számát. Aztán szép lassan lecsörgött, hogy bizony ez volt a vége. A családja ellen fordult fiú büntetést kapott, de mennyi filmet kellett még megnéznem és olvasnom mire, mint egy kirakós játék összeállt a kép, hogy miért is írnak ilyen forgatókönyveket, hogy milyen néplélekkel állok is szemben…

Az érzés, amit most nagyon intenzíven átélhettem reggel, azt csomagolva, masnival átkötve némi kis sziruppal leöntve, kissé előemésztve kaptam az Arang és a magisztrátusban és még számos doramában. Ez viszont egy művészfilm, mondhatnám a nyers valóság a koreai hitvilágról. Hányszor láthattuk, hogy rettenthetetlennek tűnő férfi karakterek cidrizni kezdenek, amikor kísértetes történetekbe fognak. Ez nem vígjátéki fogás, hanem valóságos félelem, mert a hitük, egész kulturális valójuk ilyen mélyen gyökerezik a sámánista hitben, olyannyira, hogy egész világlátásukat meghatározza.

A „halászt kifogó nővé váló hal” képe szimbolikusan jeleníti meg a számtalan feltekeredett zsinegben vergődő, majd feltehetően a bokáig érő vízbe fulladó pecást, azt, aki úgy issza a makkolit, mint hal a vizet, amióta a felesége elhagyta. Ki is ez a halból lett nő? A bosszús feleség vagy a lánya, akit halálában magára hagyott? Annyira sokat mondó, ahogyan a sámán nő ruhájában a holt lélek a parton ül kétségbeesve, megrémülve. A halott lélek a sámán ruhájában, míg a sámán testében a holt lélek mondja utolsó kívánságait a gyászoló családtagjainak. Az út, ahol megtörténik a csere a dézsa víz, víz a vízzel áll kapcsolatban és közvetíti a lelket…

Számomra mégsem ezt volt a legdrámaibb, hanem az, amikor a horgász életét, az útját jelképező fehér vásznat, fedővel egyengetik, étellel, itallal kenegetik, majd késsel kettéhasítják, mintegy elválasztják az élettől lépésről lépésre, meg-megállva mindenkitől elbúcsúzva, utolsó kívánságait tolmácsolva. És amikor a kést tartó sámán előtt elfogy a vászon: megtörténik az elválás…

Írtam egy szót, egy jelzőt az elején: szürreális. A nagy mester, Buňuel Az andalúziai kutya című filmje számomra a filmművészeti szürrealizmus példázata, amiben tökéletesen kifejeződik az érzetek, az ösztönök és a gondolatiság kapcsolata, minden, ami a tudattalanunkból tör be a tudatunkba felkavarva az egónk többnyire békés világát. Valami hasonlóan mély rétegbe vitt ez a film: egyszerre volt borzongató, elképesztő szimbolikájú, megrázóan és fájóan naturalisztikus.

A Khalil Gibran-idézetet ízlelgetve lehet mind közelebb és közelebb kerülni ahhoz a világhoz, amelyet ez a fantasztikus filmecske rendkívül átütő, művészi erővel ábrázolt. Élet és halál, mint egy ajtó, amelyen be lehet jönni és el lehet távozni.

Nagyon szépen köszönöm!

[Ir-csi]

Eddig direkt nem olvastam el egyetlen hozzászólást sem. Most viszont neki állok olvasgatni, mert nagyon érdekel, hogy kinek mit mondott ez a filmecske

[Rita]

Kedves Ir-csi! Már megint a szokásos szöveg jön az ujjaimra:
- Miután mankót tettek a hónom alá, és megértettem, miről is szól ez a kisfilmecske, azt máris
sejtettem, hogy ha te megnézed, neked is fog tetszeni, csak neked nem kell majd hozzá mankó.
- Az is eszembe jutott, hogy szokásodhoz híven, egy nagyon mélyen szántó írással fogsz előállni.

Az lett volna a "szokásos szöveg" harmadik része, hogy miután elolvasom a hozzászólásodat, azt
fogom érezni, hogy a te véleményed az enyém is, csak én nem tudom olyan szépen, kifejezően
megfogalmazni, mint te, de ez a Night Fishing esetében nem lenne igaz. Ugyanis annyira járatlan
vagyok a film által megjelenített témában, hogy csak nagyon sekélyes, szegényes mondataim
lennének, de az sem magamtól, mert ugye magamtól még a megértés sem ment.

Ami magamtól ment: képes voltam átélni a szertartás minden pillanatát, képes volt rám nagy
hatást gyakorolni, képes volt elgondolkodtatni, és mély nyomot hagyni. Én is a szertartás utolsó
fázisát tartottam a legszemléletesebbnek, a legdrámaibbnak, és a leghatásosabbnak. Nagyon
tetszett maga a dal is. Az énekesnő pedig igazán hiteles sámán volt.

Ami nem ment magamtól: az első rész és a második rész résmentes, hermetikus összekapcsolása.
A legzavarosabb a középső rész volt (ezért nem tudott a két fél egy egésszé összeállni).

Miután elolvastam Ricemegatron Expert elemzését, és még egyszer megnéztem a filmet. Máris
több mindent magamtól is észrevettem, amit ő meg sem említett. Mivel a fordítás miatt még
kétszer láttam, felfedeztem, hogy bizony ez a film is minél többször megnézzük, annál többet
mutat magából. (Lassan rájövök, hogy egy jó rövidfilmet nehezebb megcsinálni, mint egy jó
egész estéset.)
Például felfedeztem előjeleket. Mikor a horgász vágja fel a halat, a rádióból a sámán éneke
hallatszik. Fel is kapja a fejét és elgondolkodik. De akkor is elgondolkodik, amikor a temetési
szertartáson használt virágcsokrot megpillantja. Vagy ott van a sors, a horgászé. Ha nem cifrázza
a pisilést, akkor hallotta volna, hogy a rádióban pont arra a vidékre (szerintem arról a tóról
lehetett szó, ahol ő horgászott) mondják a töméntelen csapadékot. Ha ezt hallja, talán összepakol,
és hazamegy. Ehelyett maradt, meg is fulladt.

A Coda is eszembe jutott. Ott is alkudozni akart a halálra ítélt félelmében. A horgász is időt
akart nyerni az újabb pisiléssel, és a kifogásaival.

Hihetetlen, hogy kinyílt a csipám a filmre, miután elolvastam Ricemegatron Expert írását.
Elemzés még soha nem hatott így rám. Mintha egy villanykörtét gyújtottak volna az agyamban.
Megvilágosodtam, és onnantól kezdve élveztem a filmet, amit addig dobni akartam.

Nagyon szívesen az élményt! Ahogy az lenni szokott, a film teljesen véletlenül került hozzám.
Eszem ágában sem volt koreait fordítani, aztán ez lett belőle.

Ja, a lenti képek eszembe juttatták, hogy koreai filmet nézek. Abban, hogy az asszony elhagyta
a férjét és a gyermekét is, biztos, hogy nagy szerepe volt az anyósnak. Az asszony nem saját
akaratából hagyta el a családját, tuti, hogy a férfi anyja űzte el. Erre utalt a sámán azon látomása,
hogy a feleség csak ül, és a tengert bámulja, nyilván szomorúságában. Azonkívül a horgász arra
is emlékeztette az anyját, hogy ő sem tökéletes, ne várja el másoktól sem.

[mikaz]

Kedves Rita és kedves Ircsi! Így egyszerre, mindkettőtöknek köszönöm ezt a különös élményt!
Rita, Te a fordítással, az elemzés ajánlásával és a nagyon-nagyon jól összeválogatott képpárokkal segítettél, de Ircsi elemzésével lett teljes a megértés.
Ahogy fentebb Gabi is írta, már van előismeretünk a koreai lélek sámánhitéről, a doramak és filmek közvetítik.
Tőlem nagyon távol áll a lélek szürrealitása, a tudattalanba vezető út. De jó volt megérteni és felfedezni,amit Ircsi oly ragyogóan foglalt össze:

Ez viszont egy művészfilm, mondhatnám a nyers valóság a koreai hitvilágról. Hányszor láthattuk, hogy rettenthetetlennek tűnő férfi karakterek cidrizni kezdenek, amikor kísértetes történetekbe fognak. Ez nem vígjátéki fogás, hanem valóságos félelem, mert a hitük, egész kulturális valójuk ilyen mélyen gyökerezik a sámánista hitben, olyannyira, hogy egész világlátásukat meghatározza.

A film művészien megkomponált képi világa lenyűgöző, főleg,hogy egy telefon segítségével alkották meg.
A lebegő kalap, a perspektíva váltása az én értelmezésemben a múltban eltávozott lelkek világát idézte. Mintegy sejtetve a tragikus végkifejletet.
S ugyanez ismétlődik a filmet lezáró festményekkel is. Ők a már eltávozottak világát jelképezik,akiktől az élők nem szakadhatnak el. Festményekkel, halotti szertartással, stb, idézik meg, tartják a kapcsolatot az eltávozottakkal.

A fekete-fehér és színes képsorok filmesztétikai megoldása is üzenettel bírt. A fekete-fehér volt a dráma, a lélek szembesítése a test halálával. A színes világ a földi valóság, a hátrahagyottak szembesítése az eltávozó lélekkel. Az összegabalyodott horgászzsineg és a parti küzdelem, talán horrorisztikusnak hat, de szükséges elem, ha elfogadjuk,hogy a lélek egy sámánnő testén keresztül üzenhet. Ezt elfogadni egyik félnek sem könnyű, ezért a küzdelem.
A vízben lebegő színes virágok kötik össze a két síkot.
Hogy a hátrahagyott élők mivel szembesültek, ez is érdekes és komoly üzenete a filmnek.S igazad van Rita, tagadhatatlanul koreai. Az anyós szerepe is, de nálam a kislány nyomorék volta is ezt közvetítette.
Milyen sorsa volt ennek a férfinak?! Elhagyja a felesége, ráhagyva egy fogyatékos gyermeket.
Az anyjával való szembesítés volt a legmélyebb.
Milyen kegyetlen lehetett az az anya, aki egy ilyen családot szakított szét? S milyen lehetett ez a férfi, ha csak a halála után merte mindezt felpanaszolni?
Hogy a kislány miként élte meg a szertartást, azt már nem is firtatom. Szerintem nyomorékon egy ilyen családban élni, már önmagában is súlyosan terhelte a személyiségét. Az apával történő "találkozás" inkább megnyugtató lezárás.Ha a kulturális előzményeket tekintjük, én is úgy gondolom,hogy voltak már tapasztalatai.
A sámánnő közvetítésével meggyőződhetett az édesapja önzetlen, mindennél erősebb szeretetéről.
A lélek elengedése, a szalag elvágásának szimbóluma fantasztikus rituálé. Valóban gyönyörűség belesni így egy egészen más kultúrába. Nem csodálom Rita, ha a teve - szertartáshoz hasonlítod. Ugyanolyan távoli és misztikus a hit ereje, amit itt is láthatunk.
Köszönöm!

[Rita]

Kedves Zsu! Milyen jó, hogy te is megírtad a véleményedet, mert ahogy elolvastam, máris újabb
gondolatok tolultak a fejembe. Igaz, hogy a történet szempontjából kevésbé fontos, de mégis
köze van hozzá, mégpedig a horgász anyjának a személye. Érdekes, hogy ez a vonal egyre többet
jutott eszembe, miután többször is megnéztem a videót. Az alapból kötelező menykínzáshoz az
is hozzájárulhatott, hogy betegen született a kislány, ami ugye csakis az anya hibája lehetett, az
anyós és a fia hibátlan, tőlük csak tökéletes egyedek származhatnak. A horgász tehetetlenül
szemlélte, ahogy az anyja elüldözi a fiatalasszonyt, megfosztva őt a feleségétől, a gyermekét
pedig az édesanyjától. Úgy volt nevelve, hogy a kapitánykodó anyja ellen soha nem emelhette
fel a hangját, inkább az ivásba menekült, aminek aztán ez lett a vége. De örülök neki, hogy
legalább halála után elérte, hogy "megbocsásson", és visszahívja a kislányhoz az édesanyját.

Én is úgy éreztem, hogy a kislány egyáltalán nem fél, örül, hogy beszélhet az apjával, sőt amikor
a sámán magához ölelte szorosan, egy szót sem szólt, nem is sírt. A végén sem azért zokogott,
mert félt, hanem felfogta, hogy az apját nem látja többé.

Egy érdekesség a Wikipédiából:

"A kormányzat évekig babonának tekintette a sámánizmust, ezért minimalizálni próbálta a jelenlétét a koreaiak életében. A növekvő nemzeti önérzet légkörében azonban a koreai kultúra fontos aspektusaiként kezdték elismerni azokat a táncokat és dalokat, amelyeket a sámánok szertartásai tartalmaznak.

Az 1970-es évektől kezdve azok a rituálék, amelyekből kirekesztették az idegen tekinteteket, újra elkezdtek megjelenni, és időnként még nyugati stílusú hotelek menedzserei is láthatók voltak új hotelek nyitásakor sámánisztikus szertartások résztvevőiként. Ezeknek a szertartásoknak bizonyos aspektusait értékes kulturális örökségnek tekintik, amit meg kell őrizni, és átadni a jövő generációinak. Magának a sámánizmusnak a jövője azonban bizonytalan volt az 1980-as évek végén. Habár többen úgy vélték, hogy a sámánizmus számos eszköze alkalmazható lehet a pszichiátriai ellátásban, mivel a kormányzat bővíteni kívánja a mentális egészséggel kapcsolatos kezelési lehetőségeket."
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Koreai_s%C3%A1m%C3%A1nizmus

Nagyon szívesen a fordítást!

[mikaz]

Kedves Rita! Köszönöm a linket! Hogy mennyire áthatja a koreai emberek gondolkodását a sámánizmus, arra a legjobb példa Pak Kunhje története, akit 2017 tavaszán épp egy sámánista befolyásra hivatkozva buktattak meg az elnöki pozíciójából.