Szia Cicus! Boldogan olvastam a soraidat! Annyira örülök én is, hogy rátaláltam. Tulajdonképpen
ez a sorozat hozott újra kedvet a fordításhoz. Igaz, ehhez az is kellett, hogy csak 18 részes, és
a feliratok sem túl sok sorosak.
Melyik volt az a thai sorozat, amit felirat nélkül is végig tudtál nézni?
Phatson családja nagyon szimpatikus. Igen, a férje is. Mennyire szereti a feleségét! Az érintései
erről árulkodnak. A gyerekek is jól neveltek, megállják az életben a helyüket, az egy Toei-t kivéve.
Ha nem derülnek ki az aberrációi, nem tudom, hogy irányba állítható lesz-e még.
Érdekes, hogy csak a nagymama és a nagyapa gondolkodásában alacsonyabb rendűek a nők. A
fiaik és a lányuk családja nem ezt mutatja. A fiaik nem nyomják el feleségeiket, és a fiúgyerekek
sem ilyen szellemben vannak nevelve. Szerencsére!
A temetésen az unokák sorba állításánál, döbbentem rá, hogy még a fiú gyermek lánya (Meimei) is
előrébb való volt, mint Phatson fiai, köztük Yi-vel, aki valójában a legidősebb fiúunoka volt. Ezeknek
a másodrendű unokáknak, még a sityakjuk is más színű volt.
Én is várom, mit fogtok szólni a folytatáshoz! Holnap jövök újra!Pete, aki évekkel fiatalabb, mint Yi, számít az első szülött fiúunokának, aki a nagynénjét is megelőzi
a családi hierarchiában.