Paggy, isten éltesse a lányodat! Ha szombaton volt a szülinapja, akkor II. Erzsébettel ünnepel.
Fentebb írtam róla.
A betett képen is látszik, hogy Lilla valóban sokat nőtt, fejlődött. Ez a tíz éves kor amolyan vízválasztó
féle. Egyre korábbra tolódik a serdülőkor, és az azzal együtt járó "már nem vagyok kislány" érzés. Ha
vége lesz ennek a mizériának, fogtok tudni majd jó kis programokat szervezni együtt, ebben biztos vagyok.
Már sokszor írtuk mennyire különlegesen szép haja van a lányodnak és Lillának. Nem mondták még, hogy
Lilla hasonlít rád is egy kicsit? A szája környékén látok hasonlóságot.
Most olvasom, hogy újra együtt voltatok Lillával és játszottatok. Lesztek is még, ne félj! Mennyire laknak
messze tőled?
Nagyon-nagyon tetszenek a zöldség fotók! Evésre csábító formák és színek! Veled együtt várom a paradicsomokat.
Én is megértem az állathóbortodat, és azt is, hogy ahol ennyi állat van, ott bizony nincs makulátlan tisztaság.
Nekünk csak egy benti kutyusunk volt, aki szintén annyit mehetett ki, amennyiszer ő akart, és ő egyedül
is adott bőven munkát. A fiaim összetolták az ágyaikat, hogy köztük alhasson Dundi. Imádták. Egyszer a
kisebbik fiam elmondta az iskolában, hogy a kutyával alszanak. A tanár csak annyi megjegyzést tett rá,
hogy "Szegények!" A gyerek nagyon meglepődött, azt hitte, másnak is természetes, hogy imád az állata
közelében lenni. És egyben azt is megtanulta, hogy nem kell mindenkinek mindent az orrára kötni. Igaza
van Áginak, amíg nektek így jó, addig minden OK.
Az angol és a magyar mesekönyvek között is vannak nagyon jók. Még mindig nem volt időm készíteni Lilyke
kedvenceiről fotókat. A délelőtti alvásidejében mindig főzni szoktam, és általában el is megy rá az idő.
A visszavitt cipőket eladják újra. Ugyanazt csináljuk vele, mint a boltban, felpróbáljuk a gyerek lábára.
Annyi a különbség, hogy több idő van megnézni, hogy hogy járkál benne. Igazából már tapintással el tudtuk
dönteni, hogy melyik nem megy át a rostán, azt fel se húztuk a lábára.
Igen, te Lilla kiskorát éled újra, mert ő a legközelebbi élményed, én meg a 31-32-36 évvel ezelőttieket.
Egyébként sorba jönnek elő az elfeledett, és az el nem feledett emlékek, csak néha már nem tudom, hogy a
három gyerek közül melyikhez köthetőek.

Mondtam a nagyobbik fiamnak és a menyemnek, hogy nagyon
jól fogjuk tudni hasznosítani a most újraéledt, és a frissen szerzett tapasztalataimat. Jöhet a következő
unoka!
Már Ildikónál is akartam kérdezni, hogy nincs hatásos ellenszere a meztelen csigáknak? Nekem nem ártott, mert
nem ültettem semmit, de tavaly például még a ház falán is tanyáztak, főleg eső előtt. Nagyon elszaporodtak.
Ági, mennyit szorgoskodtál a héten! Tészta, borsó, hús Ramosnak... Nagyon jól van tartva a drága, látszik
is rajta. Szép jószág.
Waltonban a parkban volt több hársfa, de azok már elvirágoztak.
A szilvafának nincs más baja, minthogy elszaporodtak rajta a tetvek. Nekem a két őszibarackfám volt ilyen
minden évben. Hemzsegtek rajta a hangyák és a különféle katica fajok. A katicának már a lárvája is falja
a tetveket. Én se permeteztem, hanem úgy hagytam. A terméshozamot nem befolyásolta. Mindig rengeteg
barack termett rajtuk.
Szegény kutyusok hogy tudnak félni a vihartól. Írtam már egyszer, hogy a mi Dundink nem félt tőle, mert
kiskorában mindig kivittük a terasz fedett részére, és ott együtt néztük a vihart. Mi is imádtuk nézni, és
ő is. De a dörgésen kívül más zajt nem viselt el. Se petárdát, se tűzijátékot. Akkor ő is bújt mindenhová.
Megint nagyon jól sikerült a festményed, sőt kicsit jobban tetszik, mint az eredeti, már a színe miatt is.
Régebbinek hat.
Biztos, hogy lakóépületet építenek felétek? Annyira nem tűnik annak. Vagy nagyon le vagyok maradva...
Én is nagyon sok hasonló játékot vettem annak idején a gyerekeknek. Sokszor műanyagból is lehet kapni
hasonlókat, azokat sem vetem meg, nem muszáj, hogy feltétlenül fából készüljenek a gyerekek játékai.
De itt (és biztosan otthon is) a műanyag játékok nagy része zenél, beszél, csörög csattog, túlzóan nagyok,
és nagyon nehezek. Majd hozok ilyenről is fotót.
A bölcsiben az ott töltött órák alapján kell fizetni. Lilyke fél nyolctól háromig-fél négyig fog ott tartózkodni,
a havidíja
1000 font vagyis
400 000 forint lesz. Sajnos ez van. A rászorulók gyermekei kaphatnak támogatást.
Még egy dolog a lakhatás mellett, ami nagyon drága. Sok család nem engedheti meg, hogy bölcsibe járjon
a gyerek, ott váltott műszakban járnak dolgozni. El lehet képzelni a családi életüket. A felnőttek alig
látják egymást, és a gyerek is alig van a szüleivel hármasban. Az állami iskola ingyenes. Úgy, mint otthon
itt is ingyen van a tankönyv, ezen felül a kezdő tanszercsomag is, ami otthon csak a rászorulóknak jár.
Lilyke egyelőre még nem volt beteg, de biztosan ő is összeszed majd mindent, ha gyerekközösségbe kerül.
De azért nagyon bízunk a jó immunrendszerében. Szerintünk nagyon egészségesen tápláljuk, és most már
tudjuk, hogy az immunitás legalább 70%-ban a belek állapotán múlik. Nem fertőtlenítgetünk semmijét, nem
mossuk állandóan a kezét, nem csinálunk belőle nagy ügyet, ha szájába veszi a kezét, és már régen volt megmosva.
Most, hogy jönnek sorba a rágófogai, el se tudjuk kapni a pillanatot, pedig lehet, hogy épp a hintán vagy a
csúszdán volt előzőleg.
Itt nem írják ki a szülőt, ha beteg a gyerek. Nekünk az a szerencsénk, hogy a vejem kérheti a munkahelyén,
hogy otthonról dolgozzon, és mivel rugalmas a munkaideje, valahogy ki tudják addig bekkelni, amíg a lányom
haza nem ér. A munkahelyek nagy többsége odafigyel a gyerekesekre.
Nem értem, miért nem engedik az ünnepség megtartását, mikor már ballagni is lehet. Úgy emlékszem, hogy
egyszer már tettél ki diplomakiosztós képet. Egyébként gratulálok a Fiacskád újabb diplomájához!
Mivel burkolólapokon, fugák kereszteződéseiben áll a zöld szerkentyű, azt hittem róla, hogy fugatisztító.
De látom, nem találtam el.

Paggy ötletei se rosszak!

És még nem is hatásos?!
Jó ég! Nincs könnyű dolgod, hogy ennyit kell nagyítani a festményen! Azt se tudnám, hol kezdjek hozzá.
Szoktál vázlatot csinálni a vászonra halványan ceruzával? Vagy ez túl amatőr kérdés? Már most is nagyon
tetszik!
Kata! Nagyon örülök, hogy kipróbáltad a kovásszal való sütést. Minden kenyérkével tökéletesedik majd a
tudásod, hiszen magadra, a sütődre, az általad használt lisztre, vízre kell szabnod a receptet, ez meg időt
vesz igénybe.
Én is nekiálltam megsütni a jó kis mindenmentes, három-négy lisztes, útifűmaghéjas kenyérkémet, amit otthon
annyira szerettem. Na, itt ehetetlen lett, pedig ugyanúgy csináltam, mint otthon. Vagy az itteni lisztek (hajdina,
barna rizsliszt, tk. tönkölyliszt, kölesliszt) a hibásak, vagy az útifűmaghéj, vagy a víz.... nem tudom. Pedig
jó lenne rájönni, mert akkor tudnék módosítani a recepten. Mindenesetre egy időre elengedtem a kenyértémát
itt Angliában.
Otthon is meg lehet venni ezeket a játékokat, mindet, kivétel nélkül.
Lilyke rákapott a lépcsőzésre a téren, és a csúszdán se akar már lecsúszni, hanem csak fellépeget az akármijén
(nem tudom pontosan mi az, nem lépcső, az biztos, talán rámpa, vagy ilyesmi), megfordul, és már lépeget
is lefelé. Most ez a sláger. És aminek nagyon örülünk, már mindegyik játékra felül, és a gyerekekkel elkezdett
barátkozni is. Ő még nem megy oda másokhoz, de mások már odajöhetnek hozzá.

Az egyik kislány
megfogta a kezét, ő meg hiába akarta kihúzni, a kislány szorítása erősebb volt. Azt hittük sírni fog, de nem,
megadóan tűrte, hogy fogják a kezét. Nagy szó!
Nem tudtam, mi az a léghűtő. Utánanéztem, és most már tudom. Én ezeket is mindig ventilátornak hívtam.
használjátok egészséggel.
Remélem, sikerült Samukának vásárolnod. Már kész férfi, persze, hogy emberesedik.

Közben olvasom,
hogy csak kis vásárlás volt.
Én tudok majd segíteni, hogy látszódjanak a képeid, de először befejezem az olvasást és az írást.
Dorina, igen, a dobozok kiszínezhetőek, és így megújulva újrahasznosulhatnak. Korábban, az első cipőcskénél
ezt a képet tettem a dobozról, és ezt írtam hozzá:
A doboza kiszínezhető. Azt írták rá, hogy lehet belőle játékos doboz, kincses doboz vagy akár rovarhotel.
Vagyis újrahasznosításra ösztönöz, ami nagyon dicséretes.

Megértelek, mikor benne voltam egy fordításban, én se tudtam itt aktívkodni.
Amellett, hogy nagyon jó kis csattanója volt a történetnek, érdemes megemlíteni, mennyire élvezetesen,
szemléletesen ír Lackfi János. Most itt Rejtő Jenőt juttatta eszembe.
Ildikó, nagy a kísértés, hogy abba hagyd a kertművelést, de amikor meg már nem csinálod, hiányozni fog.
Tapasztalatból mondom. Én ellenálltam, nem kezdtem újra, de mindig fájt a szívem az újhagymáért, a salátáért,
meg a petrezselyem zöldért.