Van képem hozzá

[Rita]

Aranyos a fecske.....
küldtem mai képeket 1o perce kaptam le..csak azt sajnálom, hogy mikor kimozdultunk a marcalvárosi részre tele volt a kezem..olyan felhők voltak, hogy ha lekapom azt mondták volna hogy kopiztam...legközelebb lekapom ha ilyet látok...huh...de sajnálom hogy ilyet csináltam na majd legközelebb kárpótolom magunkat...

Kata!
Megértelek! Ahogy jöttem haza, a busz ablakából láttam csodaszép, több emeletes
felhőtornyot. Gondolkodtam, de nem fényképeztem le. A busz mozgott, és az ablak
is köztünk volt. Nem lett volna szép kép belőle. Nem baj, a felhő nem fogy el, és a
türelmünk se.

Jó éjt!

[Rita]

Ma reggel, a nap hiánya miatt elmaradt a napfelkelte. Olyan felhős volt az ég,
hogy azon egy milliméternyi fénysugár sem hatolt át.

Tegnap sajnáltam, hogy a buszból látott felhőtömböt nem tudtam lefényképezni.
Na, ma kaptam helyette annyit, hogy alig győztem fotózni!

Leszálltam a buszról, és hazafelé haladva, jobbra-balra kattintgattam. Időnként
megálltam, és visszanézve és csináltam pár fotót. Olyan fenségesek:

[Rita]

Két perce fotóztam az ablakomból. A "Fekete, fehér, igen, nem" címet adtam neki.

Tetszik ez a rendetlenség. Mintha a természet nem tudta volna eldönteni, hogy fehér,
vagy fekete felhőkkel borítsa-e be az eget. Kidobálta a szín- és formamintákat, és
most gondolkodik, melyiket válassza (a bal felső és a jobb felső sarkakban szürke
felhők voltak):

[Rita]

20 perc múlva: döntött, a piszkosfehéret és a szürkét választotta:

[dolores953]

Rita, ez igazán tetszik:
A címe:"Nagypárna és kispárna"

Ilyen párnákon milyen jókat lehet szunyálni

[Rita]

Rita, ez igazán tetszik:
A címe:"Nagypárna és kispárna"

Ilyen párnákon milyen jókat lehet szunyálni

Szia dolores! Találó a cím! Köszönettel magamévá tettem!

Ma sem volt piskóta, ami az égen volt látható. Biztosan a napfelkeltéért cserébe,
ami ma megint elmaradt a sűrű köd miatt. Ma is a fekete-fehér kombinációja,
és a két szín közti átmenet volt a trendi. Ráadásként egy gejzírt és a nyájától
elkódorgó fekete bárányt is sikerült megörökítenem:

Balról a diófám a képben:



Két óra múlva:



A fekete bárányka:



Ugyanez a táj reggel fotózva. Csak a jobboldalon lévő ház látszik a ködben:



Az ablakomból lekapott kitörő gejzír:



És a reggeli köd:

[Kata58]

Nálunk reggel szakadt az eső...meg több mint fél délelőtt...nem volt kedvem fotózni... viszont amit tegnapelőtt csináltam az remek lett, nem ment át hozzád? az egyik úgy nézett ki mintha koromfekete lett volna aztán kinagyítottam...és tátva maradt a szám micsoda pazar lilafodrozat volt a felkelő holdban....
néha úgy sajnálom, hogy nem tudom mi a trükkje a sötétben való fotózásnak mert nem hiszem hogy a vaku megoldás lenne...A nap meg olyan erősen sütött előtte 1 órával mintha lesem akarna nyugodni...
Sebaj lesz még alkalmunk a felhő és szép más jellegű vadászatra....Kellemes éjszakai pihenést!

[Rita]

Kata! Az én napfelkeltés képeim úgy néznek ki, mintha sötétben készülnének,
pedig akkor - hajnal négy és fél öt között - már javában világos van. Ez azért
van, mert a fényképezőgépem automatára van állítva, vagyis igazítja magát
a fényviszonyokhoz. Ha erős fény esik be az objektívjébe, ami a napfelkelténél
nem ritka, akkor sötétít a képen.

Ma volt napfelkelte, mert nincs felhő az égen, de pont ezért nem volt különleges,
csak átlagos. Az meg nem izgalmas. Egy szem felhőt sem látni. Fogalmam sincs,
hová tűntek a tegnapiak.

Egy kép a boltunk lépcsőjéről. A fotó csalóka, a szemben lévő hegy/domb, nincs
ennyire közel, zoomoltam. Kb. 3 km-re van tőlünk.

[Kata58]

Milyen csalóka a közelség...de nagyon szép...jó ilyen sok zöldet látni

[Rita]

Engem mindig hegyek, erdők vettek körül, ezért ragaszkodom nagyon hozzájuk.
Ahány ablakom van, mindegyikből zöldet látok.

Szintén a lépcsőről, kevésbé zoomolva:

[Rita]

Kata mai kapása:

Az alacsonyan szálló repülők nagyon hangosak lehetnek:

[Rita]

Kata! Nálam szintén bárányosak a felhők. Tíz perce az ajtóból kilépve fényképeztem:

[Kata58]

nagyon szépek a báránykák! A repülőktől csak úgy zúg a fejem, most nem látni őket de hallani folyamatosan...kissé már unom is, mert majdnem elhiszem hogy hallucinálok de nem...még egy képet küldtem nálunk repülő nagyüzem és az előző sötétség helyén van most csík...és gyönyörű báránykák...jó éjszakát!

Kata! Ide teszem a képet, amit küldtél a te hsz.-ba.

[Rita]

Milyen érdekesek azok a felhők! Mintha egy sivatagban a szél által
alakított homokdűnék lennének.

Ma megpróbáltam naplementét fotózni, de az én kertemből, akárhogy
próbálkoztam, nem lehet. Ennyi lett belőle. De ez a két fotó is sejteti,
mennyire gyönyörű lehet. Legközelebb átkérezkedem a szomszédba,
hátha ott többet látok:

[Rita]

Ma reggeli fotóm, egy barázdabillegető. Sok van belőle. Főzés közben a konyhaablakon
keresztül is szoktam látni, ahogy a füvön "billegeti" magát. Legalább annyi van belőlük,
mint a feketerigóból. Először hangosan mondta a magáét, aztán őrült mosakodásba kezdett:

[Kata58]

Rita! gyönyörűséges a naplemente képed... kész színorgia! és a kismadár a tetőn! Képzeld nálam egyik éven a konyhából látszó fán egy karvaly pihent meg...csodás volt sajnos akkor nem tudtam még lefényképezni...majd egy órát pihent és továbbrepült!
olyan nagy élmény volt, hogy még most is elfog az izgalom ilyet élőben látni...

[Rita]

Rita! gyönyörűséges a naplemente képed... kész színorgia! és a kismadár a tetőn! Képzeld nálam egyik éven a konyhából látszó fán egy karvaly pihent meg...csodás volt sajnos akkor nem tudtam még lefényképezni...majd egy órát pihent és továbbrepült!
olyan nagy élmény volt, hogy még most is elfog az izgalom ilyet élőben látni...

Kata! Karvaly? Még nem is láttam közelről. Élmény lehetett!

A madarak a kedvenceim, de sajnos nehéz őket megfigyelni. Most, hogy nincs iskola, az a busz,
ami feljött a faluba már nem közlekedik, ezért le kell mennem a dombról egy másik buszmegállóba.
Van időm hallgatni a madarakat, de ha a fákon énekelnek, esélyem sincs meglátni őket a lombok
közt. Ezért a vezetékeket figyelem. Az eredmény, egy vörösbegy! Először rossz oldalát mutatta,
de amikor meglátott, odébb repült, és szemből is megmutatta a gyönyörűségesen vörös begyét:

[Kata58]

WOW ilyenkor sajnálom hogy nincs messzelátója az embernek ami fényképez is....

[Rita]

Mikor jöttem haza, még teljesen normális felhők voltak az égen, amolyan tizenkettő
egy tucat félék. Nem is fényképeztem, csak egy párat belőlük. Aztán 5 óra felé jöttek
az "izék", majd a pöttyök. Tele volt velük az ég. Majd megérkezett a múltkori őrült
piktor, és újra összepingálta az égboltot.

Közben Da Feng levetett fehér szárnyait is lefotóztam:



Ez már majdnem unalmas:



A semmiből feltűntek az izék (nem tudom, miféle felhők ezek, csak úgy ott teremtek):




A pöttyök követték őket:




Az őrült:

[Rita]

Kata mai naplementéje:

[Rita]

Kata! Jól kiegészítjük egymást. Én reggel, te este tudsz szép színes képeket készíteni.

Nagyon szép tömörek, testesek a felhőid! Nálunk inkább a lazaság volt a jellemző.

Jó éjt!

[boszorkany]

Kata,Rita fantasztikusak a kepeitek!
Megprobalok a kertbeli madarakrol betenni par fotot,nem tudom fog-e latszani.
A vorosbegy nalam csak telen kosztol,de ez,aki a foton van,megengedte,hogy 1 meterre menjek hozza es dumaltam is neki.


Ezt a kis piros csorut nem tudtam beazonositani.




Ide jar sok-sok szen-es kekcinke is csak roluk nem tudok jo,eles kepet kesziteni.

[Rita]

Éva! Elájultam! Milyen klassz közeli képeket csináltál! Én csak erősen zoomolva tudok
madarakat fényképezni, emiatt nem szépek a képeim. Abban a szerencsében meg még
soha nem volt részem, hogy egyszerre két fajt is lefényképezzek. Az egyik oldalamon
nem lakik senki, illetve a szomszédom, nem a szomszédomban lakik, így a madarak
háborítatlanul fészkelnek a fákon. Van ott szajkó és szarka is, akik hozzám is átjárnak.
Egész télen rikácsolnak, perlekednek. A szarka valóban "csörögni" is tud. De ők annyira
elővigyázatosak, hogy még ablakon keresztül sem tudtam lefotózni őket. A legapróbb
mozgásra is felfigyelnek.

Az egyik nap egy szajkót nekem is sikerült lekapnom, de a zoomolás miatt nem szép a kép.
Meglepett, hogy a földön láttam:



A feketerigót sem tettem be, mert ő sem éles:



Viszont tavaly sikerült a saját feketerigó fiúmat lekapnom. Az ablakom előtti orgonában
fészkeltek. A nőstényt csak a szememmel láttam. Nagyon óvatosan közlekedett:



Még egy távoli zöldikét is lefotóztam valamelyik nap:

[Rita]

Szerintem ugyanazt a barázdabillegetőt sikerül megörökítenem ma, mint tegnap.
Ugyanott, talán még ugyanazon a kúpcserépen is álldogált, és pont mint tegnap,
amikor meglátott, tollászkodni kezdett. Mintha szégyenlős lenne:

[Rita]

Kész! Vége! Beszippantott a fotózás! Már a boltba is vittem magammal a fényképezőgépemet.
Nooormális? Nem!

Fecskefióka etetéssel tértem vissza. Először nem értettem, mi ez a nagy jövés-menés a fészek
körül, aztán megláttam, hogy kettő van összeépítve.

Már mondanom sem kell, hogy zoomoltam, és ez meg is látszik a fotókon.

Egyszerre ketten néztek rám a fészekből. Cukik nagyon: