Szia Rita!
Most egy kicsit nehezen ment a filmre hangolódás elinditása. Olyat akartam, ami csak úgy sodor magával, nézi az ember és ki is kapcsol.
Hááát itt minden megvolt amit szerettem volna.
Éjszaka kezdtem neki és jókat vihorásztam közben annak ellenére, hogy nagyon fáradt voltam. Folytatás azért másnapra maradt, mert az álom közbeszólt.
Micsoda történet kerekedett egy esküvői meghivó kézbesitéséből!
Régen emlékszem az volt a divat, hogy személyesen lett meghívva mindenki. Nemrég a fiam közölte, hogy az egyik ismerősénél aki nősül az interneten blog van nyitva a meghivottaknak. Na ezt azért túlzásnak tartottam, annak ellenére, hogy haladni kell a korral. Jó pár évvel ezelőtt a fiam VB-je miatt nem tudtunk egy nagyon kedves ismerős esküvőjére elmenni. Amikor hazaértünk eljöttek, megköszönték az ajándékot, még süteményt is kaptunk. Szép gesztus volt tőlük.
Micsoda megpróbáltatásokon kellett átmenniük az esküvőn a férfiaknak. lufi tejfejés, fekvőtámasz…
A legelején nem igazán volt szimpatikus a srác, ez akkor változott meg, amikor az apósával elindultak kettesben. Kezdetben túl sok volt neki a hagyomány, azt hittem nem is fogja elfogadni.
Igazán élvezetes volt nézni a sok kalamajkát amin keresztül mentek. De hogy miért kellett meghivni a volt osztálytársakat, arra nem jöttem rá.
A szolárballon felemelkedésénél, a kötél kidobásánál már csak fogtam a fejem. A csúcs pedig a leérkezés volt, de még előtte a hamvszórás. Gondolom nem éppen úgy tervezték.
A kórházi jeleneten már csak röhögni tudtam, bocs, ez nem nevetés volt részemről, ahogy ott bénán , mégis nem felfogva a helyzet súlyosságát, elvoltak. Jól elvigyorogtak, etették őket, aztán végre le lehetett rajzolni az apát, mert nem hagyta ott a bandát.
Amikor a srác kiboritotta a kiscipőket, az jutott eszembe, igazi előrelátóan gondolkodó és gondoskodó férfi.
Szép jelenet volt, amikor a menyasszony felöltözött, húztak még a fűzőn hátul és az apa rászólt, engedjen vissza belőle, meg vegyen fel lapos cipőt. És még ő tetette magát tök süketnek a vejével szemben, mikor angolul beszélt.
A srácnak volt egy nagyon szép gondolata az esküvő előtti éjszaka, amikor kettesben beszélgettek Bee-vel. Miszerint: A kinai kultúra nem csak a hagyományról szól, hanem olyasmiről is, ami eredendően a szeretetből következik. A szülő és gyerek közti kötelék kicsit másabb, mint az európai világban. Saját példáját látta maga előtt. Tényleg nagy változáson ment keresztül. Megnyilt, tudott beszélni olyan dolgokról, amiről eddig nem, elfogadta a más gondolkodást, kultúrát, megtanulta tisztelni az öregeket, felnőtt a gyerekvállaláshoz.
Ez az esküvő Benjit és családját is közelebb hozta egymáshoz. Szerintem nekik is jót tett egy kis más világ.
Még kinaiul is megtanulhattak a végére.
Ahogy a végére értem, keresnem kellett egy zsepit. Az jutott még eszembe, egynémely párnak nem ártana jegyesoktatásnál vagy időpontkérésnél kötelezővé tenni ezt a filmet.
Nagyon szép, tartalmas témát dolgozott fel.
Köszönöm szépen a feliratot!
Nagyon szívesen!
