Ezoritu Fansub

Műfaj: animáció / rövidfilm / dráma
Részek száma: 1
Premier: 2014. január 1.
Hossza: 9 perc
Ország: Írország
Nyelv: angol

Történet:

Mi történik, mit érez, mit él át egy halálos balesetet szenvedett ember, a baleset bekövetkeztétől addig a pillanatig,
amíg meg nem hal? Sokunkat izgat ez a kérdés, és vannak is innen-onnan összeszedett információink, mint például
az élni akarás, a halálfélelem érzése, az alagút élmény a fénnyel a végén, ahol találkozhatunk elhunyt szeretteinkkel,
vagy életünk eseményeinek filmszerű levetítődése…

A CODA megmutatja, hogy ezek az utolsó pillanatok, az ekkor átélt élmények, a szomorúságuk ellenére is meghatóak
és szépek… talán… nem tudhatjuk biztosan…

A CODA teljes egészében kézzel rajzolt animációs film, amely több mint 20 hazai és nemzetközi díjjal dicsekedhet.
A 87. Oscarra is jelölték a rövidfilm kategóriában.

A coda a zenében használt kifejezés. Jelentése: befejező rész.

Kétszer töltöttem le, és kétszer töröltem ki a filmet, mert a témája miatt nem igazán tudtam, milyen alkalomra
tehetném ki. Nem is tudom, miért nem jutott eszembe a Mindenszentek? Pontosan ide való ez a szépen rajzolt,
gyönyörű színekben pompázó filmecske.

Jó szórakozást!

Fordította: ezoritu
Időzítette: Ági (szokola)

Videó letöltése:

Spoiler: mutasd

Ezzel a nagyon szép kisfilmmel kívánok mindannyiunknak
békés megemlékezést!

Kép

Szervusztok! Köszönettel vittem!

Kedves Rita,kedves Ági! Köszönöm a kisfilm munkálatait.

Kata58 írta:Szervusztok! Köszönettel vittem!

Szia Kata! Hihetetlen gyors voltál!

Nagyon szívesen! Remélem, tetszeni fog!

Kép

Magdimama írta:Kedves Rita,kedves Ági! Köszönöm a kisfilm munkálatait.

Kedves Nagyi! Nagyon szívesen! Kíváncsi leszek, mi lesz a véleményed róla!

Kép

Köszönöm a filmet és a fordítást.

Köszönöm szépen Rita, engem ez a téma mindig érdekel.

Kedves Rita!
Köszönöm a filmet. Rögtön meg is néztem.
Gondolataim: Lelkek kertje - halál = anya - nincs alku - néhány bensőséges pillanat - kezdet és vég ugyanaz az óvó kar

Mary Elizabeth Frye: Do Not Stand at My Grave and Weep (Bakos Kinga fordításában)
Síromnál könnyezve
ne álljatok,
Nem ott vagyok,
nem alszom ott.

Én vagyok a szél,
lágyan lengedező.
Én vagyok a csillanás,
havon ragyogó.

Én vagyok a napfény
az érett búzaszemen.
Én vagyok a csendes őszi eső
a kezdeten.

Békés reggelen,
ha ébredsz,
én vagyok a csönd,
mi átölel téged.

A lassan köröző
madarak röpte.
Én vagyok a gyengéd
csillagfény fölötte.

Síromnál könnyezve
ne álljatok.
Nem ott vagyok,
nem alszom ott.

Síromnál könnyezve
ne álljatok.
Nem ott vagyok,
nem vagyok halott.

Vaskica06 írta:Köszönöm a filmet és a fordítást.

Kedves Ica! Mindkettőt nagyon szívesen!

Kép

nildiko írta:Köszönöm szépen Rita, engem ez a téma mindig érdekel.

Ildikó! Nagyon szívesen! Engem is érdekel a téma.

Gyerekkoromban egyszer eszembe jutott, hogy ha meghalok, attól még nem lesz vége a
világnak. Én ugyan kiesem belőle, de az élet megy tovább. Nem tudtam elképzelni, hogy
egyszer csak megszűnök létezni. Napokig nem hagyott nyugodni a dolog, míg hirtelen az
jutott eszembe, hogy biztosan leszek még, csak lehet, hogy ha belenézek a tükörbe nem
azt az arcot fogom látni, amit most, hanem egy másikat, és akkor majd arra fogom azt
gondolni, hogy én vagyok. Ettől annyira megnyugodtam, hogy sokkal jobban kezdtem érezni
magam. Ekkor körülbelül tíz éves lehettem, és egyszer sem hallottam, és nem is olvastam
az újjászületésről vagy hasonló dolgokról. Magam megalkottam a magam megvigasztalására.

Később olvastam egy könyvet amiben olyan emberek mesélnek az élményeikről, akik visszajöttek
a halál torkából, a klinikai halál állapotából. Ha igaz, ha nem, arra jó volt, hogy még inkább
megnyugodjak. Már egyáltalán kezdek szorongani, ha ez a téma eszembe jut.

Kép

RiziBizi írta:Kedves Rita!
Köszönöm a filmet. Rögtön meg is néztem.
Gondolataim: Lelkek kertje - halál = anya - nincs alku - néhány bensőséges pillanat - kezdet és vég ugyanaz az óvó kar

Kedves RiziBizi!

Nagyon szívesen a filmet! De jó, hogy megnézted, így már tudtál róla írni! A vers csodálatos!
Köszönöm, hogy betetted!

Nekem azok a dolgok jutottak a filmről az eszembe, amiket az ismertetőjében leírtam, plusz,
amit fentebb, Ildikó hsz.-ra reagálva írtam.

E szerint: csend - magány - félelem - élni akarás - lepereg az élet filmje - fényesség - ismerősök
- jó hangulat, jó érzés - elgyámoltalanodás - gyermekké válás - megnyugvás - halál

Az Ildikónál írottakhoz még azt tenném hozzá, hogy a halálból visszatérők egyöntetűen állították,
hogy az alagút élmény végén nagy fényesség vette körül őket, találkoztak a halott ismerőseikkel,
családtagjaikkal, miközben leírhatatlan boldog érzés kerített őket hatalmába. Ezt azért írtam le,
mert az animációban is akkor kezdi a férfi elfelejteni a félelmét, amikor találkozik a nagyapjával,
az meg megmutatja neki a többi halott ismerőst, barátot.

Egyedül a rókát nem értettem, pedig többször is mutatták, tehát van jelentősége. Annyit vettem
észre, hogy az elnéptelenedett utcán a róka látta a szellem alakot, mert megállt, és figyelte egy
darabig, és a végén is megállt és figyelte, hogyan tűnik el a halál a férfival. Talán arra akartak
utalni ezzel, hogy az állatok, olyan dolgokat is látnak, amit mi már nem?

Kép

Én rengeteg ilyen dolgot olvastam. Néha félek is, és reményt is ad.
Az leszületésben hiszek. Bár így ismeretlenül nem kívánom.
Szerintem itt is megvolt a leszületés, a köldökzsinór mindvégig megvolt. Ezzel tudta lehúzni a halál - anya a gyermeket. Milyen párosítás volt ez? Tehát nem volt választás, újjászületés után is elvitte, pedig a gyermeknek tetszett az itteni világ.
Azt mondják a kisgyermekek tudnak előző életükről úgy 3 éves korukig. Erről egyszer beszélt nekem Húgom kicsi lánya, még pöszécskén. Ő "látta a mamát". Én úgy megijedtem akkor, nem is tudtam hova tegyem.
A róka? Az állatok érzékelnek különböző számunkra láthatatlan dolgokat = ezeket olvastam.
Tapasztaltam érdekes dolgokat, erről nem szeretnék írni.
Köszönöm a filmet ésfeliratot.

Nemrég találtam ezt a szép verset. Talán most éppen aktuális.
Figyelmeztetés!!! Szomorú vers.

Kaffka Margit:
Litánia

Te édes-kedves társam,
Miféle szerződés ez?
Micsoda Isten írta,
Mikor szívünkbe írta?

Én puha, fehér párnám,
Min nem nyughattam eddig.
Lelkem szép muzsikája,
Mit nem hallottam eddig.
Bölcseséggel írott könyv,
Mostanig nem tanultam.
Én friss-jó egészségem;
Mily soká beteg voltam!

Én reggeli harangszóm,
Szép napos délutánom,
Szelíd, esteli lámpám,
Sűrű csillagos éjem. --
Ó, éjem, égem, kékem,
Te kedves kedvességem!
Csobogó, teli korsóm,
Friss, hajnali harangszóm,
Csendes, nyugalmas álmom,
Napfényes délutánom!

"Szerelem" -- ezt már írtuk,
Prózába, versbe sírtuk.
Szerelem; -- olcsó szó ez!
Szerelem! -- így ne hívjuk!
Apám vagy és fiam vagy,
A mátkám és a bátyám,
-- Kicsiny, fészkes madárkám,
Ideál; szent komoly, nagy, --
Pajtásom, kedvesem vagy!

Hittel és emberséggel
Első te, kit vállallak,
Kit szívvel, szóval vallak
És álmomba se csallak.
Kit bántani nem hagynék,
Kiért tán ölni tudnék.
Te édes-kedves társam,
Miféle szerződés ez?
Micsoda Isten írta?

Ildikó! Én nem is tudom, miben hiszek. Nem mélyedtem el ebben a témában annyira, hogy
érvelni tudjak. A leszületésről még nem hallottam, de utána fogok nézni. Az a jó, hogy te
is beleláttad a filmbe azt, amit te gondolsz a halál körüli élményekről, eseményekről.

Én is olvastam, hogy a kicsik egy ideig látnak még olyasmit, amit mi már nem.

Köszönöm szépen a verset! Érdekes, hogy mindkettő ugyanarról szól, mégis ez "súlyosabb",
mint amit RiziBizi tett be.

Kép

Kedves Rita! Köszönöm ezt az érdekes, elgondolkodtató animációt! A hozzáfűzött gondolataitokat is érdeklődéssel olvastam.
Köszönöm, hogy megosztottátok!
Számomra mindig is természetes volt,hogy a lélek tovább él a test halála után. Sokféle elképzelés létezik egymás mellett. Ez a film is egy ilyen feldolgozás. A lényeg, hogy gondolkodni kényszerít a halálról. Ez jó, mert szeretjük háttérbe szorítani, kényelmetlennek érezni a témát. Mindenki másképp fogadja el, hogy "senki sem múlhatja ezt a vermet".
Minden vallás kínál valamiféle fogódzót. A hitetleneknek valóban nehéz lehet feldolgozni, hogy a földi élet mulandó.

"Egyetlen pillanat létezik csupán, amelyben fontos, hogy fébredj.
Ez a pillanat most van."(Buddha)

Kedves Rita!
Köszönöm szépen ezt a kilenc percet. A fórumozóknak a gyönyörű verseket.

A film az én olvasatomban az élet rövidségére, egyediségére, megismételhetetlenségére hívja fel a figyelmet számtalan szimbólummal élve. Arra figyelmeztet, hogy mennyire nem ezt szem előtt tartva élünk. Nekünk a természettől elszakadt embereknek sokkal nehezebb feldolgoznunk a halál tényét, úgy élünk, hogy az nem része az életünknek, biztonságosan elkerítettük magunkat tőle. Legalábbis így gondoljuk, úgy élünk, hogy nem gondolunk bele abba, hogy nekünk is menni kell...
Mivel csak nagyon ritkán találkozunk vele, félünk tőle. Félünk, mert a kereszténynek ott a pokol-mennyország kérdése, a hitetlennek, meg a "nemlét". Az ember hajlamos arra, hogy a számára ismeretlen dologra vmilyen magyarázatot gyártson, s ha azt sem tud, kitölti félelemmel, amivel csak tovább nehezíti a földi szenvedéseit.
A róka a természetben él, természetesen éli meg az életet, mindazt látja, érzi, amire a modern ember vak, érzéketlen lett.
Az én kis világomban minden élő lény ugyanolyan érző lény és egyazon lét lényegiségén osztozik, ugyanabba a szövetbe szőve élünk, egymástól függünk, egymásra hatással vagyunk: gondolatban, szóval, cselekedettel és mulasztással...legyen szó embertársról, állattársról, növénytársról és az egésznek otthont adó természetről, a Földről...
A válasz és a megoldás magunkban van.

"A lelkünk és csakis a lelkünk az, ami leláncol vagy felszabadít bennünket." (Buddha)

Innen nézve viszont minden egyszerű, mert szeretet kérdése. Az élet és a halál is. Úgy tudjuk, hogy anyagból vagyunk, az pedig az energia összecsomósodása. Márpedig energia nem vész el, csak átalakul...Vhol vhogyan másképpen...

Köszönöm a tartalmas hozzászólásokat,a gyönyörű verseket.
Az élet szép,de legalábbis meg kell találni az egyéni örömöket. ;;)

Rita köszönöm ezt az elgondolkodtató animációt. Most a halottak napján valamennyien megállunk egy kicsit, hogy csendesen emlékezzünk elment szeretteinkre, és elgondolkozzunk az élet és halál kérdésein.
Örök kérdéseket vet fel a film, eredetünkről, félelmeinkről, a kétségbeesett túlélésért folytatott harcról.
Érdekes e témában a különböző hitvilágok meggyőződése. Sokat lehetne erről is beszélni.

Kép

mikaz írta:Kedves Rita! Köszönöm ezt az érdekes, elgondolkodtató animációt! A hozzáfűzött gondolataitokat is érdeklődéssel olvastam.
Köszönöm, hogy megosztottátok!
Számomra mindig is természetes volt,hogy a lélek tovább él a test halála után. Sokféle elképzelés létezik egymás mellett. Ez a film is egy ilyen feldolgozás. A lényeg, hogy gondolkodni kényszerít a halálról. Ez jó, mert szeretjük háttérbe szorítani, kényelmetlennek érezni a témát. Mindenki másképp fogadja el, hogy "senki sem múlhatja ezt a vermet".
Minden vallás kínál valamiféle fogódzót. A hitetleneknek valóban nehéz lehet feldolgozni, hogy a földi élet mulandó.

Szia Zsu! Nagyon szívesen a filmet és a feliratot! Egyetértek veled, nagyon sokféle elképzelés
létezik, de hát honnan is tudnánk pontosan, mi történik a halál után, onnan még nem jött vissza
senki. A halálközeli élményeket átélt emberek beszámolói sokban hasonlítanak, azok adnak
fogódzkodót. Ezek alapján szép, örömteli, boldog, méltóságos eseményre számítok. Aztán ha
nem így lesz, nem így lesz, de ezen ráérek majd akkor sopánkodni.

Én is köszönöm, hogy megírtad a véleményedet!

Kép

Ir-csi írta:"Egyetlen pillanat létezik csupán, amelyben fontos, hogy fébredj.
Ez a pillanat most van."(Buddha)

Kedves Rita!
Köszönöm szépen ezt a kilenc percet. A fórumozóknak a gyönyörű verseket.

A film az én olvasatomban az élet rövidségére, egyediségére, megismételhetetlenségére hívja fel a figyelmet számtalan szimbólummal élve. Arra figyelmeztet, hogy mennyire nem ezt szem előtt tartva élünk. Nekünk a természettől elszakadt embereknek sokkal nehezebb feldolgoznunk a halál tényét, úgy élünk, hogy az nem része az életünknek, biztonságosan elkerítettük magunkat tőle. Legalábbis így gondoljuk, úgy élünk, hogy nem gondolunk bele abba, hogy nekünk is menni kell...
Mivel csak nagyon ritkán találkozunk vele, félünk tőle. Félünk, mert a kereszténynek ott a pokol-mennyország kérdése, a hitetlennek, meg a "nemlét". Az ember hajlamos arra, hogy a számára ismeretlen dologra vmilyen magyarázatot gyártson, s ha azt sem tud, kitölti félelemmel, amivel csak tovább nehezíti a földi szenvedéseit.
A róka a természetben él, természetesen éli meg az életet, mindazt látja, érzi, amire a modern ember vak, érzéketlen lett.
Az én kis világomban minden élő lény ugyanolyan érző lény és egyazon lét lényegiségén osztozik, ugyanabba a szövetbe szőve élünk, egymástól függünk, egymásra hatással vagyunk: gondolatban, szóval, cselekedettel és mulasztással...legyen szó embertársról, állattársról, növénytársról és az egésznek otthont adó természetről, a Földről...
A válasz és a megoldás magunkban van.

"A lelkünk és csakis a lelkünk az, ami leláncol vagy felszabadít bennünket." (Buddha)

Innen nézve viszont minden egyszerű, mert szeretet kérdése. Az élet és a halál is. Úgy tudjuk, hogy anyagból vagyunk, az pedig az energia összecsomósodása. Márpedig energia nem vész el, csak átalakul...Vhol vhogyan másképpen...

Kedves Ir-Csi! Már megint! Te írod, írod, én olvasom, olvasom, és azt gondolom, hogy ezt én is
tudom, csak képtelen vagyok így egybegyűjtve, csokorba kötve átadni másoknak.

Nagyon kevés a tudásom ebben a témában, nevetségesen kevés. Volt időszakom, amikor érdekelt,
és olvasgattam ezt-azt, innen-onnan, de nem volt rendszer benne, nem volt sora, hogy hová nyúljak,
honnan emeljem le a könyveket, de nem is vágytam rá. Megelégedtem azzal, hogy megkapargattam
a felszínt. Azóta sem jutott eszembe, hogy jobban mélyebbre hatoljak. Most ebben az állapotban
leledzem, és jól elvagyok így. Ha nem jön szembe velem ez a videó (és amit ma kitettem),akkor még
ennyit sem gondoltam volna a halálra, és a halált megelőző élményekre.

Köszönöm, hogy te is megírtad a véleményedet! Nagyon szívesen a feliratot!

Nagyon szépek a színei a filmnek:

Kép

Magdimama írta:Köszönöm a tartalmas hozzászólásokat,a gyönyörű verseket.
Az élet szép,de legalábbis meg kell találni az egyéni örömöket.

Nagyi! Örök optimista vagyok! Kicsi gyerekkoromtól kezdve egészen kilenc évvel
ezelőttig nagyon sok nehézséggel kellett szembenéznem, de a velem született
jó kedv, optimizmus, humorérzék mindig átsegített rajtuk, képes voltam mindig,
minden körülmények közt vidámnak és szépnek látni az életet.
Igazad van! Az élet szép, ha megtaláljuk a szépséget benne!

Kép

Rita, köszönöm mindkettő kisfilmet, igazi kuriózumok. ^:)^

Elgondolkodtatóak. A számunkra egyelőre ismeretlen világba kerülés rejtelmeinek kérdéseit feszegetik.
Pár évvel ezelőtt ez a téma már szóba került közöttünk, valamelyik fórumotokon. Akkor említettem, hogy én is sokat olvasgattam e témakörben, sőt a Nagyikám kb. 35 évvel ezelőtti halálközeli élményeiről is beszámoltam. ;;)

Amit Nagyival is kielemeztünk, és inkább érdekesnek találtunk, mintsem félelmetesnek. ;;)

Nyilván mindannyian más kérdéseket tennénk fel... bár, a fókuszban biztos, hogy közös elemként jelenne meg mindannyiunk boldogság keresésére irányuló kérdéseink.

A válaszok tanulságként is szolgálnának az újabb jövőre nézve... az újjászületés utáni megoldandó feladatainkra. ;;)

A hsz-ből látszik, hogy előbb néztem meg a The Answers-t.

Áginak, Szokolának is köszönöm a közreműködését, valamint a fórumozótársaknak is hálával tartozom a sok szép, érdekes, értékes gondolatért. ^:)^

Gabóci5 írta:Rita köszönöm ezt az elgondolkodtató animációt. Most a halottak napján valamennyien megállunk egy kicsit, hogy csendesen emlékezzünk elment szeretteinkre, és elgondolkozzunk az élet és halál kérdésein.
Örök kérdéseket vet fel a film, eredetünkről, félelmeinkről, a kétségbeesett túlélésért folytatott harcról.
Érdekes e témában a különböző hitvilágok meggyőződése. Sokat lehetne erről is beszélni.

Szia Gabi! Nagyon szívesen! Igazad van, de mennyire, hogy sokat lehetne ezekről
a dolgokról beszélni. Úgy képzelem el, hogy ti okosakat mondanátok, én meg csak
hallgatnám, és szívnám magamba a sok információt, mert sok hozzáfűzni valóm
nem lenne, a fentebb felsoroltak miatt.
Bár nagyon tetszett ez a két rövidfilm, nem hozták meg a kedvem a téma iránt,
de lehet, hogy egyszer csak bekattan valami, és újra elkezd érdekelni. Nálam soha
nem lehet tudni. Mindig így kezdődik.

Kép

Kedves Rita!
Kár lett volna, ha nem látjuk ezt a filmet - izgalmas és elgondolkodtató volt. Pont tegnap(?) este láttam egy dokumentum filmet arról, hogy néhány gazdag "lefagyasztatja" a testét, vagy csak a fejét, hogy majd egyszer, ha felfedezik a halál ellenszerét, akkor (újra) élhessenek. Döbbenet volt. Minek? Kivel? Kiért? ... mikor már semmi/senki sincs, ami volt.
Tetszett, köszönöm a munkát!

A halálról azonnal beugrott ennek a remek rajzfilmnek (Cihiro szellemországban) az egyik "szereplője".

Kép

Ezoritu Fansub

CODA (2014)

CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)

Re: CODA (2014)