Cobra Gypsies / Kobra cigányok (online is nézhető)

[Rita]

Műfaj: dokumentumfilm
Részek száma: 1
Premier: 2015. február 28.
Hossza: 52 perc
Ország: Franciaország
Nyelv: angol
Rendező: Raphael Treza
Zene: Raphael Treza

Szereplők:
Raphael Treza

Történet:

Rádzsasztán, India legnagyobb, Németország méretű állama, mely a pakisztáni határ mentén terül el, sok utazónak az egzotikus Keletet testesíti
meg. A világtól való elzártságának köszönhetően Rádzsasztán megőrizte sokszínűségét, a különböző kultúrák békés egymás mellett élését. A törzsi
férfiak például mai napig színes turbánt hordanak, tevevásárra járnak, megmaradtak olyannak, ahogyan évszázadokkal ezelőtt megismerte őket a
világ.

A Kalbelia törzs vagyis a kobra cigányok, a rádzsasztáni kultúra szerves részét alkotják évszázadok óta. A mai napig nagyrészt nomád életet élő
táncos, zenész nép egykor a maharadzsákat szórakoztatta, most legtöbben Puskárban, a szent város szállodáiban vagy az utcáin keresik meg a
betevőre valót. Nevüket ősi foglalkozásukról, a kobrák kereskedelméről kapták, ugyanis a hüllők nemcsak szent állataik voltak, de azok mérgével
kereskedtek is, illetve kígyóbűvöléssel is szórakoztatták az utazókat.

Amikor a hatóság betiltotta a kígyók tartását, akkor kitalálták, hogy lányok fognak táncolni helyettük, utánozva a kígyók mozgását. Így alakultak ki
a néha vonagló, néha támadó tánclépések, melyeknek aztán ezer meg ezer variációja született rádzsasztán-szerte. A kalbeliak névjegye a kalbelia tánc.
Érzéki táncmozdulataik - amik a szellemi világörökség részét képezik - mai napig a kobrák mozgását utánozzák, hangszereik pedig, hitük szerint,
a kígyót csábítják.

Raphael Treza szociológus, muzsikus, fotográfus, filmkészítő. Autodidakta módon tanulta a filmezést. A Kobra cigányok a második dokumentumfilmje,
és jelenleg is kettőn dolgozik. Első filmjét is megtaláltam, hamarosan le fogom fordítani. A film teljes OST-jét szintén ő maga készítette.

Csodaszép színek, nagyszerű zene, vidám emberek, szabad élet... jó szórakozást kívánok hozzá!

Fordította: ezoritu
Online feltöltés: bearbear


Online nézési lehetőség:

Spoiler: mutasd

http://videa.hu/videok/film-animacio/cobra-gypsies-LQvMg7TxIn$8lDLn6
https://openload.co/f/368o0FBSgZI/COBRA_GYPSIES.mp4

Videó letöltési lehetőség:

Spoiler: mutasd

Mega:
https://mega.nz/#F!nQBFxBiB!zxsCcqBpoGATzJdTUrOYoQ

Mediafire:
http://www.mediafire.com/file/7da84l1c79ers3r/COBRA%20GYPSIES.mp4

[Rita]

Szoktátok mondani, hogy "Ismét gyöngyszemre bukkantál.", és ezt a mondatot most
is sokan le fogjátok írni. Különleges, érdekes, szemet gyönyörködtető filmet találtam,
egy olyan indiai kasztról, amiről valószínűleg még csak nagyon kevesen hallottak.

Most már mi is közéjük tartozunk!

[virag1]

Köszönöm, töltöm le és nézem.

[Kata58]

Köszönöm, de azt hiszem ezt most egy kicsit pihentetem, nem vagyok benne biztos, hogy meg tudnám nézni. De van helyette más sok néznivaló.
Nekem túlságosan extrém a környezet. De lehet, csak a hangulatom ilyen most. Ha láttam úgyis jövök beszámolni.

[chain]

Üdv.
Köszönöm szépen a film letöltési lehetőségét, valamint a feliratát.

[Rita]

Köszönöm, töltöm le és nézem.

Nagyon szívesen, Virág! Várom!

[Rita]

Köszönöm, de azt hiszem ezt most egy kicsit pihentetem, nem vagyok benne biztos, hogy meg tudnám nézni. De van helyette más sok néznivaló.
Nekem túlságosan extrém a környezet. De lehet, csak a hangulatom ilyen most. Ha láttam úgyis jövök beszámolni.

Kata! Nem akarlak rábeszélni, csak leírom, hogy nem extrémebb a környezet, ahol élnek,
mint mondjuk a Himalájában élő törzseké. Ezek az emberek szoros kapcsolatban élnek a
sivataggal. Mindegyik törzsnek megvan a maga "dolga, feladata". A bhopa törzs például
a maharadzsák udvaraiban zenéltek, ma is megmaradtak zenészeknek. A Bagriya vadászó
törzs volt, de amióta tilos a "kék bika" antilop vadászata, azóta szezonális munkákból
tartják fent magukat, és tevék nélkül nem tudják elképzelni az életüket. A Kalbelia törzs
hihetetlen tudást halmozott fel a kígyók, gyíkok, mérgek területén. Kobrákra vadásztak,
rendszeresen fejték a mérgüket, ezzel kereskedtek. Mivel ott volt nekik a sok kobra, ezért
eljártak mutogatni őket a vásárokba, környező településekre. Ez volt a kígyóbűvölés. Ma
már nem lehet kobrákat tartani, ezért mást kellett kitalálniuk. Táncukban fejezik ki a kobrák
mozdulatait. A kalbelia tánc ma már világhírű. Nálunk egy profi szintű művelőjéről tudok,
aki autodidakta módon, videókból tanulta meg a kalbelia táncot, ő pedig Haáz Eszter:

[Kata58]

Köszönöm a biztatást. Megnézem majd, így egy kicsit bátrabban állok neki. . Lehet éppen nem jó pillanatra kattintottam, de így majd már hogy többet írtál róla lesz bátorságom hozzá!

[Magdimama]

Köszönöm az újabb dokumentum filmet,fordítást! Üdvözlettel,Nagyi

[f.ági]

Szia Rita!

Ha nem tudnám megnézni indulás előtt, mert most már nagyon kezd sűrűsödni a tennivalóm, akkor sajnos marad visszajövetel utánra.
Viszont fúrja nagyon az oldalamat a kiváncsiság érte.
Köszönöm a forditást, az ismételt jó érzékednek hála megint találtál egy érdekesnek és különlegesnek igérkező filmet!

[Rita]

Köszönöm az újabb dokumentum filmet,fordítást! Üdvözlettel,Nagyi

Szia Nagyi! Nem akarok tolakodó lenni, de ez megint egy olyan dokumentumfilm,
amit a pároddal is meg tudsz nézni. Szerintem tetszeni fog mindkettőtöknek!

Nagyon szívesen!

[Rita]

Szia Rita!

Ha nem tudnám megnézni indulás előtt, mert most már nagyon kezd sűrűsödni a tennivalóm, akkor sajnos marad visszajövetel utánra.
Viszont fúrja nagyon az oldalamat a kiváncsiság érte.
Köszönöm a forditást, az ismételt jó érzékednek hála megint találtál egy érdekesnek és különlegesnek igérkező filmet!

Szia Ági! Elhiszem, hogy sűrű a programod, hiszen három nap múlva nagy útra indulsz.

Tudom, hogy meg fogod nézni, és azt is, hogy nagyjából mi lesz a véleményed róla.
Bármikor jössz is, várni foglak!

[cicus]

Szia Rita!
Nagyon megörültem ennek a filmnek,pedig még nem láttam,
de India számomra mindig nagyon vonzó volt.Érdekes,hogy
még nem jutottam el oda,csak álmaimban,de a férjem igen,
így első kézből kaptam az információkat a 80-as évek végén.
Baródában még a Maharadzsánál is volt vacsorán,abban a
palotában ahol Sri Aurobindo is élt néhány évig,akinek az
életéről 20 évvel később került egy könyv a kezembe ami
nagy hatással volt rám és sok mindent megváltoztatott a
világról alkotott képemben.Azóta 4-5 hozzám közel álló
személy is eljutott Indiába és tudom semmi sem véletlen
és ők is hoztak nekem onnan valami fontosat.
Szóval imádom Indiát és,hogy most ezt a filmet lefordítottad
tudom számomra mindenképpen egy gyöngyszem lesz.
Nem is szaporítom a szót inkább megnézem

[VidékiÉva]

Szia Rita!
Valóban gyöngyszemet találtál. Nagyon köszönöm a fordítást és Nellinek a feltöltést. Így nagyon kényelmesen már meg is tudtam nézni. A videán néztem. Nagyon tetszett, nagyon érdekes volt. Ha jól megnézzük a cigányok nálunk is hasonlóan táncolnak. Azt a csípőmozgást látni az ő táncaikban is. Most azt is megtudtam, hogy egy helyről, indiából származnak. Én mindig irigyeltem ezt a hihetetlen mozgékonyságukat, tánctudásukat. Ezt ebből a filmből látni, hogy genetikusan öröklődik náluk. Hihetetlen, hogy minden porcikájuk mozog. Még munka közben is táncolnak. Nagyon veszélyes helyen élnek. Én azon csodálkoztam, hogy egyáltalán életben maradtak ilyen körülmények között. Nappal hihetetlen forróság, éjjel hideg. Éjjel nappal a mindenféle mérges bogarak, rengeteg mérgeskígyó, amik simán bemennek a falukba. Nagyon nehéz életük van és mégis a karonülőtől fogva az aggastyánokig táncolnak mindig. Nagyon tetszett.

Kicsit hiányos a történelmi tudásom, nem tudom mikor települtek be lenyelországba és romániába, említik a filmben. Viszont olvastam nagyon régen egy regényt és az 1500-as években már romániában voltak. Akkor játszódik a történet és cigányasszony szolgálóik vannak a nemeseknek, akik a jósláshoz és gyógyításhoz is értenek, a házimunka mellett. Megtaláltam a neten.
https://moly.hu/konyvek/mihail-sadoveanu-a-nyestfiak
Itt azért vannak lehúzó kommentek is. Nekem nagyon tetszett, többször kiolvastam.
Köszönöm szépen. Biztosan újranézem majd.

[VidékiÉva]

Azt kifelejtettem, hogy ez az Eszterlány nagyon profi a táncban. Gyönyörű a ruhája is, hihetetlen, hogy autodidakta módon tanulta meg. Nagyon tetszett a műsora. Eddig róla sem hallottam. Köszi.

[Rita]

Szia Rita!
Nagyon megörültem ennek a filmnek,pedig még nem láttam,
de India számomra mindig nagyon vonzó volt.Érdekes,hogy
még nem jutottam el oda,csak álmaimban,de a férjem igen,
így első kézből kaptam az információkat a 80-as évek végén.
Baródában még a Maharadzsánál is volt vacsorán,abban a
palotában ahol Sri Aurobindo is élt néhány évig,akinek az
életéről 20 évvel később került egy könyv a kezembe ami
nagy hatással volt rám és sok mindent megváltoztatott a
világról alkotott képemben.Azóta 4-5 hozzám közel álló
személy is eljutott Indiába és tudom semmi sem véletlen
és ők is hoztak nekem onnan valami fontosat.
Szóval imádom Indiát és,hogy most ezt a filmet lefordítottad
tudom számomra mindenképpen egy gyöngyszem lesz.
Nem is szaporítom a szót inkább megnézem

Szia Cicus! Én addig nem vonzódtam egy cseppet sem Indiához, amíg le nem fordítottam az Ustad Hotelt.
Az mindent megváltoztatott. Ha Indiába elmennék, ott sem a nagy városokba vágynék, hanem ilyen
természet közeli régiókba, mint amit a filmben látni. Lassan a filmeken keresztül ismerkedem Indiával.
De még mindig Kína a csúcs nálam és a Himalája.

Aminek nagy tisztelője vagyok, az mindenféle ősi tudás, az apáról fiúkra öröklődő foglalkozások, a több
ezer éves orvoslás... szóval, ha találok, szeretnék még Indiáról szóló filmet fordítani.

Az filmes, Raphael Treza első filmje Nepálba vezet minket, ami szintén nagyon érdekel. Hamarosan annak
is nekiállok.

Nagyon érdekes volt a kalbelia esküvő:

[B.Marika]

Szia Rita! Kobra cigányokról még soha nem hallottam! Az ajánlót olvasva érdekes film lesz. Sajnos csak holnap tudom megnézni.
Köszönöm szépen a fordítást!

[Rita]

Szia Rita!
Valóban gyöngyszemet találtál. Nagyon köszönöm a fordítást és Nellinek a feltöltést. Így nagyon kényelmesen már meg is tudtam nézni. A videán néztem. Nagyon tetszett, nagyon érdekes volt. Ha jól megnézzük a cigányok nálunk is hasonlóan táncolnak. Azt a csípőmozgást látni az ő táncaikban is. Most azt is megtudtam, hogy egy helyről, indiából származnak. Én mindig irigyeltem ezt a hihetetlen mozgékonyságukat, tánctudásukat. Ezt ebből a filmből látni, hogy genetikusan öröklődik náluk. Hihetetlen, hogy minden porcikájuk mozog. Még munka közben is táncolnak. Nagyon veszélyes helyen élnek. Én azon csodálkoztam, hogy egyáltalán életben maradtak ilyen körülmények között. Nappal hihetetlen forróság, éjjel hideg. Éjjel nappal a mindenféle mérges bogarak, rengeteg mérgeskígyó, amik simán bemennek a falukba. Nagyon nehéz életük van és mégis a karonülőtől fogva az aggastyánokig táncolnak mindig. Nagyon tetszett.

Kicsit hiányos a történelmi tudásom, nem tudom mikor települtek be lenyelországba és romániába, említik a filmben. Viszont olvastam nagyon régen egy regényt és az 1500-as években már romániában voltak. Akkor játszódik a történet és cigányasszony szolgálóik vannak a nemeseknek, akik a jósláshoz és gyógyításhoz is értenek, a házimunka mellett. Megtaláltam a neten.
https://moly.hu/konyvek/mihail-sadoveanu-a-nyestfiak
Itt azért vannak lehúzó kommentek is. Nekem nagyon tetszett, többször kiolvastam.
Köszönöm szépen. Biztosan újranézem majd.

Szia Éva! De jó, hogy megjöttél az első véleménnyel! Nagyon sokan megvárják, hogy másoknak hogy
tetszik a film, és majd csak azután vágnak bele, ha több jó véleményt is olvasnak.

Tudtam, ha valaki megnézni, annak tetszeni fog. Erről a vidékről, az ott élőkről annyira keveset tudunk.
Mindenen elcsodálkoztam, egyedül a faszénégetés volt ismerős, más nem nagyon.

Néztem, mennyire ügyesek a gyerekek. Ez a mongol filmjeimre emlékeztetett. Ott is milyen ügyesen
ülték meg a hatalmas tevéket, lovakat, és felnőtt módjára segítettek a szülőknek. Azok meg nem óvták,
kímélték, féltették feleslegesen a gyerekeiket, így azok megtanultak vigyázni magukra és a kisebb
testvéreikre.

Az is tetszett nagyon, hogy mennyire vidámak, jókedvűek. Ez a megelégedettségükből fakadhat. Nem
áhítoznak többre, mint amijük van, és ezért boldogok. Vándorolnak, ezért nem is kell, hogy sok mindenük
legyen, és ez megint emlékeztetett a mongol dok.filmekre. Ott is a jurtán és az állatokon kívül nem sok
mindenük volt a családoknak, hogy hamar odébb tudjanak állni, ha muszáj. Szabad emberek, és ez is
boldoggá tehette őket.

Nem ismerem a történelmüket a cigányoknak, de a fordítás megkezdése előtt és közben is jó pár cikkbe
beleolvastam. Annyi ember kutatta már az európai cigányság eredetét, de még nincs egységes álláspont
ezzel kapcsolatban. Nagy valószínűség szerint innen, Rádzsasztánból származnak.

Mindent nagyon szívesen!

Néztem, nem volt két egyforma mintájú ruha vagy fátyol a nőkön. Csodaszépek voltak:

[Rita]

Szia Rita! Kobra cigányokról még soha nem hallottam! Az ajánlót olvasva érdekes film lesz. Sajnos csak holnap tudom megnézni.
Köszönöm szépen a fordítást!

Szia Marika! Én se tudtam róluk! Olyanról, hogy kígyóbűvölés, már hallottam,
de hogy a Kalbelia kaszt vagy más néven a kobra cigányok voltak a mesterei,
arról fogalmam sem volt.

Holnap is jó lesz! Előre megsúgom, szeretni fogod!

[Vaskica06]

Kedves Rita!
Ismét egy érdekes dokumentumfilm,amit kár lett volna kihagyni.Nagyon tetszett.Köszönöm,hogy lefordítottad.Jó volt bepillantani más kultúrába. Meglepő volt,hogy itt is előre eldöntik a szülők a gyermekek házasságát.
További kellemes hétvégét kívánok.

[f.ági]

Szia Rita!
Nem birtam ki.
Ami először is szembetünt, az az volt, hogy minden embernek, legyen az fiú, lány, fiatal, öreg,mosolyog a hatalmas nagy, szép szeme. Életvidámak, színes ruhákban.
A gyerekekben van valami vadság, amit pozitivan értek. Szerintem ez kell ahhoz, hogy ne modernizálódjanak túlságosan, megtartsa a közösségben őket. Az is lehet, hogy igazán kitörési lehetőségük nincs is.
A mi nagy modern világunkban fel nem fogható, hogy a távoli bolygók kutatásával egyetemben hogy élhetnek még emberek ilyen életvitelt űzve, ennyire összetartóan , őrizve a hagyományokat és láthatóan boldogan. Nem ért még oda a civilizáció totális romboló hatása, igy megmaradhatnak félig meddig azoknak, mint az őseik voltak régen.
A kigyókkal engem világból ki lehet kergetni. Hozzá nem nyúlnék az biztos.
Ráadásul itt még be is nyúlnak a lyukba, ott halnék szörnyet. Pl. még olyanról sem hallottam,hogy betömték a kobra száját amig betette a kosárba, nehogy megharapja. Na és hogy jött az onnan ki?
Jó pár éve voltam egy nagyon idős cigány jósnőnél. Ő mesélt a kasztokról. Meglepődtem már akkor, mert nem is hallottam még róla, hogy náluk is van ilyen. Neki pl. hat ujja volt a lábán, igy lett kiválasztva jósnak, de volt is boszi benne jócskán.
Nagyon sok mindent megismertünk: mérgező gyik, vadméhek, mézvadászat. Az ember azt hinné, hogy az a terület szinte élővilágból mentes.
Nagyon meglepett a fogékszer. Az egyik srácnak pedig nagyon érdekes fülékszere volt.
Micsoda festett körmei voltak a másiknak.
A faszén égető srác táncmozdulatai, hát …, nem semmi volt.
Amikor táncoltak a lányok, vagy akár ez a srác, utánozhatatlan kézmozdulataikat megtanulni szerintem ilyen szinten lehetetlen. Erre születni kell.
Az együttrezgő húros hangszer is egyedi volt.
Jót mosolyogtam, mikor az anya bottal várta a gyerekeket, akik nem figyeltek a tevékre. Mennyire szeretettel simogatták őket, amikor már meglettek és végre a helyükön voltak. Kiváncsi lennék, hogy az anya nem izgul értük, mikor elindulnak a homokba, kigyók, meg egyebek között az elkóborolt tevéket keresni?
Jó volt megismerni ezt a népcsoportot is, ismét nyertünk egy kis ismeretanyagot általad.
Köszönöm a forditást!!
Az online feltöltést is, mert igy most gyorsabb volt a megnézése.

[virag1]

Kedves Rita !

Köszönöm mégegyszer ezt a nagyon érdekes és megint, egy teljesen ismeretlen világot bemutató filmet.
A Kobra cigányok élete itthonról nézve nagyon nehéz de közben egy szabad világban élnek a maguk módján.
Ugyan olyan érzésem volt mint mikor a tea utját néztem, Szegényen de mégis békében tengetik az életüket.
Érdekes volt még a csoportok összetartása és a hagyományuk örzése, a nagy közösségi találkozók és ezeknek a hangulata.
Nekem ami még nagyon megmaradt a filmből az arcok és a szemek változatossága és sokszinüsége.

[Rita]

Kedves Rita!
Ismét egy érdekes dokumentumfilm,amit kár lett volna kihagyni.Nagyon tetszett.Köszönöm,hogy lefordítottad.Jó volt bepillantani más kultúrába. Meglepő volt,hogy itt is előre eldöntik a szülők a gyermekek házasságát.
További kellemes hétvégét kívánok.

Kedves Ica! Örülök nagyon, hogy időt tudtál szakítani a kobra cigányokra! Nagyon szívesen!

Engem annyira nem lepett meg az előre elrendezett házasság, hiszen az Ustad Hotelből már
tudtam, hogy Indiában is ez a szokás. Viszont az nagy dolog, hogy életük végéig egy pár
maradnak. Tényleg egy életre kötnek házasságot. Nagyon tetszett az esküvői szertartás.
A fiú és a lány fejét is vízzel öntötték le, mint nálunk a keresztelésnél. Mindenki a legszebb
ruhájába bújt. A nők gyönyörű színekben pompáztak.
Ami feltűnt, hogy a fiatalok arcáról nem a boldogság sugárzott. Sőt... mintha citromba
haraptak volna. Lehet, hogy valóban az esküvőn találkoznak életükben először? Nem volt
egyértelmű a szövegben. Öt éves koruk körül eldöntik a szülők, hogy a gyerekeik egymáséi
lesznek, de csak látják egymást ezalatt az idő alatt. Vagy nem?

Kellemes hétvégét kívánok!

[Rita]

Szia Rita!
Nem birtam ki.

Szia Ági! De jó!

Ami először is szembetünt, az az volt, hogy minden embernek, legyen az fiú, lány, fiatal, öreg,mosolyog a hatalmas nagy, szép szeme. Életvidámak, színes ruhákban.

Igen, engem is magával ragadott a szemük és Raphael Trezát is, mert jó sok közeli képet csinált
róluk:


Ez a fotó emlékeztetett az afgán lány elhíresült címlapfotójára:

A mi nagy modern világunkban fel nem fogható, hogy a távoli bolygók kutatásával egyetemben hogy élhetnek még emberek ilyen életvitelt űzve, ennyire összetartóan , őrizve a hagyományokat és láthatóan boldogan. Nem ért még oda a civilizáció totális romboló hatása, igy megmaradhatnak félig meddig azoknak, mint az őseik voltak régen.

A Himalájában élő törzseknél is ezt írtam: ha kitörne egy újabb világháború, őket nem rengetné
meg. Épp úgy élnének, mint addig.

A kigyókkal engem világból ki lehet kergetni. Hozzá nem nyúlnék az biztos.
Ráadásul itt még be is nyúlnak a lyukba, ott halnék szörnyet. Pl. még olyanról sem hallottam,hogy betömték a kobra száját amig betette a kosárba, nehogy megharapja. Na és hogy jött az onnan ki?

Engem is ki lehet, mindenféle hüllővel kergetni. A mi falunkban talán az erdő közelsége miatt
jó sok sikló van. Pincékbe bemászik, sőt a lakásokba is, ha nyitva hagyják az ajtót. Nekem
már ennyi izgalom is elég.
Engem is a frász kerülgetett, amikor a kígyók és a gyíkok fészkébe nyúlkáltak. Nem értem,
hogy azok hogy hogy nem marták meg őket. Valamit tudnak, amit mi nem.

Nagyon sok mindent megismertünk: mérgező gyik, vadméhek, mézvadászat. Az ember azt hinné, hogy az a terület szinte élővilágból mentes.
Nagyon meglepett a fogékszer. Az egyik srácnak pedig nagyon érdekes fülékszere volt.
Micsoda festett körmei voltak a másiknak.

Raphael Treza első dokumentumfilmje Nepálban játszódik a világ legnagyobb méhei közt, akik
az "őrült" hallucinogén mézet termelik. Hihetetlenül veszélyes helyekről gyűjtik be a mézvadászok.
Ezt a filmet is lefordítom nemsokára.
A fogdísz és a füldísz:



Szerintem henna nyomai látszódnak a férfiak körmén, de ebben nem vagyok biztos.

Amikor táncoltak a lányok, vagy akár ez a srác, utánozhatatlan kézmozdulataikat megtanulni szerintem ilyen szinten lehetetlen. Erre születni kell.

A kígyókkal való évszázados kapcsolatuk azt eredményezte, hogy minden mozdulatukat ismerték
ezeknek az állatoknak. Ezt utánozzák a táncaikban. Olvastam, hogy van lassú és gyors kalbelia tánc.
A show-műsorokat mindig a gyorssal fejezik be, fergeteges forgásokkal a végén. Az Unesco a világ
szellemi örökségének a részévé nyilvánította sajátos táncukat.

Jót mosolyogtam, mikor az anya bottal várta a gyerekeket, akik nem figyeltek a tevékre. Mennyire szeretettel simogatták őket, amikor már meglettek és végre a helyükön voltak. Kiváncsi lennék, hogy az anya nem izgul értük, mikor elindulnak a homokba, kigyók, meg egyebek között az elkóborolt tevéket keresni?

A tevés részeknél teljesen otthon éreztem magam, és végig Mongólia járt a fejemben, meg az, hogy
én már ilyen jelenetek láttam. Először azokban eszméltem rá, mennyire ügyesek már a kisgyerekek is,
akiket nem "nyomnak" agyon a szüleik a féltésükkel. Bíznak a gyerekeikben, abban, amit pici koruktól
megtanultak, megtapasztaltak. Tudják, hogy ismerik a vészjeleket, a veszélyes szituációkat, és azt,
hogy hogy kell elkerülni és kikerülni belőlük. Ez a felfogás nekem nagyon tetszik. Sokkal jobban, mint
a "ne szaladj, mert el fogsz esni"-t szajkózó nevelés.

Jó volt megismerni ezt a népcsoportot is, ismét nyertünk egy kis ismeretanyagot általad.
Köszönöm a forditást!! Az online feltöltést is, mert igy most gyorsabb volt a megnézése.

Nagyon szívesen az élményt! Én is köszönöm Nellinek a feltöltést!

[Rita]

Kedves Rita !
Köszönöm mégegyszer ezt a nagyon érdekes és megint, egy teljesen ismeretlen világot bemutató filmet.
A Kobra cigányok élete itthonról nézve nagyon nehéz de közben egy szabad világban élnek a maguk módján.
Ugyan olyan érzésem volt mint mikor a tea utját néztem, Szegényen de mégis békében tengetik az életüket.
Érdekes volt még a csoportok összetartása és a hagyományuk örzése, a nagy közösségi találkozók és ezeknek a hangulata.
Nekem ami még nagyon megmaradt a filmből az arcok és a szemek változatossága és sokszinüsége.

Kedves Virág! Nagyon szívesen! Örülök, hogy megnézted, és hogy tetszett neked is!

Nekem is folyamatosan az Ázsiai ösvény a mennyben és a két mongol dokumentumfilmem
járt a fejemben, amíg néztem és fordítottam a Cobra Gypsies-t.

Én is azt gondolom, hogy csak itthonról, a kényelemből tűnnek szegényeknek. Ami az élethez kell,
minden megvan nekik is. Nekik ennyi elég, cserébe élvezik a kötöttségektől mentes szabad életet.
Nem is tudom, melyikünk az irigylésre méltóbb. Van egy olyan érzésem, hogy ők. Nem véletlenül
voltak annyira vidámak. Nálunk hol lehet egy kupacban ennyi mosolygós arcot látni? Legfeljebb az
óvodákban, de attól feljebb már nem nagyon. Egyre több a panaszkodó, lehangolt, depressziós
keserű ember. Menekülök előlük.
Biztos, hogy a színek bátor viselése is dob a hangulatukon. Nálunk egyre többen járnak feketében,
főleg télen. Rossz nézni. Ott minden pompázott. Sok ilyen filmet kéne nézni. Itt is beigazolódik
mennyire igaz a mondás, hogy a pénz nem boldogít... vagyis, hogy nem csak az boldogít.