Szia Ir-csi!Nagyon szívesen olvasom, amit a filmekről írsz, látszik, hogy nagyon szereted őket, és tudom is,
hogy tudsz lelkesedni értük. Valamiért nálam a film nagyon hátraszorult az életemben. Az olvasási
szenvedélyemmel tudnám csak magyarázni, mással nem. Másodikos koromtól faltam a könyveket,
ha volt öt percem máris olvastam. Felnőttként is úgy néztem tv-t, hogy közben olvastam - három
gyerekes anyának nem nehéz megosztania a figyelmét.
Nagyon szerettem a Legyen ön is milliomos c. műsort. Pár rész megnézése után döbbentem rá, hogy
a filmes kérdésekre egyáltalán nem tudok válaszolni, mert egyiket sem láttam, ami szóba kerül.
Akkor eszembe jutott, hogy kamasz koromban imádtak moziba járni a kortársaim, és órákig csevegtek
az élményeikről - akkor még könnyű volt hasra esni az amerikai filmektől - amiből én totál kimaradtam.
Néha elmentem moziba, ha nagyon kérleltek, de állandóan elaludtam.
Viszont ha kedvencem lett egy film, azt ezerszer is meg tudtam nézni, ilyen volt az Ötödik elem, vagy
a Columbo, amit a csatornák folyamatosan adtak, és én folyamatosan néztem.
A mai napig is könnyebben kezdek hozzá egy sorozat fordításához, mint egy filméhez. Nagyon sokat
kell keresgélnem, míg egy Ustad Hotelhez eljutok.
A webdrámákra visszatérve: amikor először láttam a kínai Sex and the City-t és a Never Give Up, Dodo-t,
állandóan azt kérdezgettem, hogy hol volt a cenzúra, hogy ez a két alkotás elkészülhetett? Akkor még
nem tudtam, hogy a webdrámákat nem cenzúrázzák. Szerencsére ez a kettő megúszta. Imádtam őket.
Néha látszik, hogy a nagy szabadságban sikerült átesni a ló másik oldalára, de az, hogy egy alkotó
kihozhatta magából azt, ami benne van, az nagyon jót tett mindkettőnek.
A Go Princess Go nemcsak Kínában, hanem nemzetközileg is hatalmas sikert aratott, ami igazán váratlan
volt, egy ismeretlen és jelentéktelen online videómegosztó oldal és egy rettentő kis költségvetéssel
készült webdráma esetében. Ekkor kapták fel az illetékesek a fejüket. Már lement több, mint a fele a
sorozatnak, amikor leállították a vetítését, megvágták az összes részt, ezután lehetett folytatni.
Ez a három webdráma abban nagyon hasonlít egymásra, hogy a szexhez, és annak minden kapcsolódó
területéhez bátran nyúlnak hozzá - szerencsére még így is kismiskák egy átlag amerikai filmhez képest.
A másik hasonlóság a humor. Mindháromban más-más, de egytől-egyig imádtam. A humort is tiltanák
a cenzorok? Olyan érzésem volt, mintha igyekeztek volna beleadni apait-anyait, örülve, hogy senki nem
látja, hallja őket a nagy hatalmú illetékesek közül.
Szép napot kívánok Mindannyiunknak!