Kata58 írta:Gyönyörű volt ez a történet, és eszembe jutott egy másik kedves házaspár! Nekik nem lehetett sajnos gyerekük, de mégis példaértékű volt a házasságuk. Még a civódásukban is volt valami romantikus. mint itt a filmben...igazából nem haragudtak egymásra, csak valahogy élcelődés szintjén beszélgettek egymással mint a filmben is...nem kell hogy eldurvuljanak a dolgok, így is lehet beszélgetni, évelődni. Nagyon kevés ilyen házaspár van ismeretségi körömben sajnos. De akik vannak, legalább közvetlen közelemben. Olyan öröm látni őket együtt sétálni menni, bevásárolni..
na eleredtek a könnyeim..mentem
Kata! Annyira örülök, hogy te is gyönyörűnek tartod a történetet! Nagyon szívesen a filmet!
Boldog Valentin napot!Te is az idős korukról beszélsz, és én is azt a részt tartottam a csúcsnak. Minden percét
élveztem! Boldogan, sóvárogva, irigykedve figyeltem őket.
A film első fele elaltatott, gyanútlanná tett. Jó volt az is, de azt hittem, hogy egy súlytalan,
habkönnyű, nem kell rajta agyalni romantikus vígjátékot fogok látni, amivel egyébként
semmi bajom sincs, főként nem Valentin napon. Aztán amikor ötven évet ugrottak az időben
azt gondoltam, hogy "na, most rontják el az egészet", de hamar beláttam, hogy nem volt
igazam. Akkor kezdődött a java!
A civódásnak, a csipkelődésnek nagyon fontos szerepe volt mindkettőjüknél. Yong Hao, a férj
így adta tudtára a feleségének, hogy milyen hálás azért, hogy vele van, gondozza, segít neki,
ápolja, és amit a másik férfi nem szeretett benne, anyáskodik felette. Míg Qian Hui, a feleség
így adta a férje tudomásárara, hogy a betegsége ellenére is még mindig vonzónak tartja, aki
akár fiatal nőket is le tudna venni a lábukról a dumájával (mindketten tudták, hogy ez nem így
van, de jó elképzelni). A férje betegségét is kifigurázta, hogy oldja a férfiben lévő szorongást.
Biztos, hogy nagyobb volt a baj, mint ahogy mi láttuk, és ezt mindketten tudták.
A lentebbi feliratok, és az, ahogy Yong Hao a szívét markolászta azt sejtette, hogy az ötvenedik
egyben az utolsó évfordulójuk is. Csodás ötven évet élhettek együtt!
Imádtam az évődésüket:
