Sziasztok Kislányok!A múltkoriban, amikor egy hosszabbat írtam, azt ígértem, hogy elolvasom, amit korábban írtatok, de nem így lett. És az
se valósult meg, hogy képeket hozzak, és ismét írjak, mert végül a lányomék nem mentek el a másik nagymamához, mert
a vártnál hamarabb megkapták az új házuk kulcsait, és így azon nyomban megkezdték a felújítást. Amit tudnak azt maguk
csinálják a vőm bátyjának segítségével. Ez azt is jelentette, hogy még többet voltunk egyedül Lilykével. Egy idő után már
mi ketten is ki tudtunk lenni a háznál délutánonként, ha nem esett, és az udvaron, meg a közeli játszótéren jól elvoltunk.
Ez a gyereket is megnyugtatta, mert már kezdett elege lenni abból, hogy alig látja a szüleit. Lassan befejeződnek a munkálatok,
és költözhetnek. Nagy szükség lenne még rám, így csak egy hétre jöttem haza, szombaton megyek vissza kb. három hétre még.
Azt is mondom miért jöttem haza, csak előbb írok arról, amit olvasok tőletek:
Ildikótól szép kerti képeket, bongyor felhőket láttam, és imádtam a kis tejeskannában a kerti virágcsokrot. Mindig eszembe
jutsz, amikor az adományboltokat járva fehér képkereteket látok.
A havas táj a fenyvessel nagyon szép! És mennyire
megleptél azzal az újfajta nonfiguratív (biztosan nem így hívják) stílussal! Én az ilyet nagyon bírom! legeltetem is a szemem
rajtuk.
Az ujjad már biztosan nem fáj, és nagyon remélem, hogy a begyulladt forgóid is gyógyulgatnak. Hihetetlen, hogy mindig kell
valami rossznak történnie. Muszáj magunkra vigyáznunk, mert az egészségügyre egyre kevésbé számíthatunk.
Csináld te is az Ági által betett csipőfeladatokat. Áginál megírom, hogy miért.
A mozgásomról: Lilykével naponta kétszer mentünk le hosszabb időre, ha nem esett az eső. Délelőtt céltalan, és célos tekergésekkel
töltöttük az időt: vásároltunk a másnapi főzéshez, sétálgattunk, beszélgettünk, jártuk az adományboltokat (ezt Lilyke is nagyon szereti).
Otthon játszottunk, főztünk, mostunk, mosogattunk, pakolásztunk. Délután játszótér, vagy mostanában már az új házhoz mentünk
mi is. Ott játszottunk. Az új házban tornázni is fogok majd tudni, mert ott nem kell tekintettel lenni az alattunk lakókra.
Most olvasom, hogy lesz megint amatőr kiállítás. Nevezz be! A dicséretek, a sok jó szó, a kedves megjegyzések, amiket fogsz kapni,
hetekre meg fogják emelni az energiaszintedet. Megérdemled!
Kata írta, hogy a migrénje és a nagy meleg miatt rendelt a Tescoból. Remélem, a migrén nem jött elő többet! Istenem, már
megint a bogarak! Ezt nem hiszem el!
Angliában nem volt hőség, de sokszor még meleg se. Mégis néha irigykedtem rátok. Jó, a kánikula nem hiányzott, de a meleg,
napos nyár az igen.
Levendulafagyi? Jó ég! Ezt nem nekem találták ki. Az illatát se kedvelem, biztosan az íze se lenne ínyemre.
Szegény Samu! Őt is megviselte a hőség.
Az én apai nagyanyám is a kaja miatt cirkuszolt mindig, és ő is egy jó nagy kést tartott a párnája alatt. Rettentő rosszindulatú
lett élete végére. Többször tett célzást arra, hogy egyszer meg fog mérgezni bennünket.
Ági, nekünk csak az esésről írtál, az előzményeket nem tudtuk. Most már értem, hogy miért okozott az esés ekkora fájdalmat,
és ilyen hosszan elnyúló problémát. De jó lenne, ha legközelebb már jó hírekkel szolgálnál! Jó, hogy betetted a festményeid linkjét,
mert a hegyek, vizek, virágok mellett el is feledkeztem a madarakról. Azok a vörösbegyek! És persze a többi is csodálatos!
Többekről tudom, hogy napi rendszerességgel megesznek egy kis darabot a parlagfű friss hajtásából. Esküsznek, hogy nagyon jó
az allergiára.
Semmi pénzért nem mennék Erdélybe túrázni!
Nem tudom, melyik göcsörtös fáról beszéltek Ildikóval, pedig minden hszt. elolvasok. Na, most látok egy öreg fát. Biztosan ez az.
A fa is csodálatos, de nekem nagyon tetszik a rögös föld is a tövében, a növényzet, és a háttérben lévő szikla is.
Ramos továbbra is nagyon szép kutyalegény.
Azok a csípőgyakorlatok nagyon hasznosak, mert erősítik és nyújtják a csípő körüli izmokat, szalagokat. Az időskori esésekért
ezeknek az izmoknak a megrövidülése, renyhülése a felelős. Emiatt a megrövidülés miatt togyognak az idősebbek, nem tudnak
már hosszakat, magabiztosan lépni. Az időskori fittség egyik mérvadója, hogy mekkora a lépéstávolsága az illetőnek.
Paggy, akkor úgy érzed, megérte a 49 napos lelki tréning/felkészülés. Milyen jól kitaláltad magadnak! Nem véletlenül jutott
eszedbe. Amikor már a temetésen is túl van az ember, akkor egy kicsit könnyebb már. Ekkor a fájdalmon, az ürességen, a
szomorúságon kívül már mást is elkezd érzékelni. Biztosan te is így érzed. Napról napra könnyebb lesz.
Nagyon cukik voltak a cicás-teknősös short videók. A robotos videót mesterséges intelligenciával készítették. Látszik
rajta.
Én is észrevettem, hogy ismét sűrűn kiléptet a fórum. Ne törődjetek vele, írjátok a hozzászólást, majd egy másik ablakban
lépjetek be újra, másoljátok át, amit írtatok, és küldjétek el. Addig ne szüntessétek meg az eredeti hsz.-t, amíg el nem tudtátok
küldeni.
A saját dinnyédet mutattad meg? Vajon honnan lehet tudni, mikor szedésérett?
A felolvasó estek azért is jók, mert nem leszel egyedül. Én nagyon tudok magamban lenni, de van, aki nem bírja, ha nincs társ
mellette. Te meg tudsz birkózni az egyedülléttel?
Most olvastam a spoilerbe tett írásodat. Szégyen, hogy egy nyugdíjas pedagógus ennyi pénzből kell, hogy megéljen. Rám is ez vár.
Ahogy telik az idő, egyre kevesebbet fog érni a nyugdíjam. "Szerencsére" az egész életem arról szólt, hogy spórolni kell, így nem
esik nehezemre nem nagy lábon élni. Tudom, hogy te is így vagy vele.
Tényleg jól vagyok, és ezt csak részben okozza az egészségembe vetett hit. Szerintem nagyobbrészt az étkezésemnek, az időszakos
böjtnek, és a mozgásnak köszönhetem.
Nem akarok sót szórni a sebedre, de biztos voltam benne, hogy ez a haláleset egy kicsit összébb rántotta a családodat, mégiscsak
egyedül maradtál. De ezek szerint nem. Szomorú.
nagyon sajnálom, hogy már megint újabb műtétben volt részed. Jó lenne, ha ez már az utolsó lett volna. Valamikor nekem
is tele volt a spajzom befőttes üvegekkel, csak nálunk én is termeltem meg a belevalót. A volt férjem nem szeretett kertészkedni.
Én imádtam.
