Rita írta:Cicus! Amikor elkezdtem nézni a koreai sorozatokat (évekig csak koreait
néztem, és fordítottam),semmi mást nem voltam hajlandó megnézni, csak a romantikus vígjátékokat.
Hallani sem akartam olyanról, ami nem happy enddel végződik. Míg nem Song Hye Kyo miatt elkezdtem
fordítani életem első melodrámáját, a That Winter...-t, ami után már csakis melodrámákat akartam
fordítani. Egyszerűen olyan húrokat pendítettek meg a lelkemben, amit a romkomok nem értek el.
Koreától sem voltam hajlandó elszakadni, amíg egy véletlen(?) folytán meg nem tapasztaltam, hogy más
ázsiai sorozatok,filmek újra képesek olyan érzelmeket előhozni belőlem, amiket már rég nem éreztem a
koreaiak nézése közben. A fordításaimból látszik, hogy ez a kínaiakra igaz leginkább. Ezek a tapasztalások
mind egy irányba löktek. Arra ösztönöztek, hogy minél több műfajba kóstoljak bele, és minél több ázsiai ország
film és sorozat terméséből válogassak. Nálam ez nagyon-nagyon bejött! Nem untam bele a fordításba.
Minden egyes kísérlet, próbálkozás energiával tölt fel, izgatottan keresgélek, nagy kedvvel állok neki
a fordításnak és alig várom, hogy bemutathassam nektek a legújabb lurkómat. Kinyílt a világ előttem,
és én szabadon és boldogan bolyongok benne.
Rita,egyetértek azzal amit írsz,ez is azt mutatja,hogy az élet folyamatos változás és aki nyitott az látja
ezt,érzi a késztetést,hogy lépjen és változtasson,és jönnek a lehetőségek a tapasztalásra és a felismerésekre,
ami aztán újra változtatásra ösztökél és egyre tudatosabbá válunk.Megváltoztatja a nézőpontunkat és
nem ragadunk bele egy mintába,ahonnan egyre nehezebb kilépni.Még ezeken a filmsorozatokon keresztül
is rengeteg információt kapunk,amire pont akkor szükségünk van ahhoz,hogy valamit megértsünk.
Én is láttam a Tv-ben azt a híres koreai sorozatot,ami nagyon tetszett minden tekintetben,de 10 év is eltelt
amikor 2012 körül kikapcsoltam a TV-t,azóta nem is kapcsoltam be
Persze azért az interneten néztem
néhány filmet,és egy ilyen filmkeresés közben elém jött egy koreai sorozat,egy időutazás volt a multban
Lee Min Hoval a főszerepben és elvarázsolt a nyelv,ahogy beszéltek,valahogy ismerős volt.Az,hogy feliratos
volt,már eleve kizárta,hogy megnézzem,mert a nagy mozikban is zavart,mert ha olvastam a látvány nem
jött úgy át,ezért bele sem akartam kezdeni,de az a vágy ott volt bennem ami taszigált és már nagyon
tisztában voltam azzal,hogy hallgatni kell rá,mert soha nem csalódtam,ha így döntöttem.Addig India volt
ami így hatott rám és mára már Kína is.Addig ugye Kína a rossz volt,a sárga veszedelem,meg háború...szóval
egy csomó butaság amit programozott felém a média,iskolában tanult történelem stb. Mostanra viszont
teljesen másképpen látom ezeket a tapasztalatom és felismeréseim alapján.Mert az információ itt
van,de a hazugság is és mindenkinek magának kell megérezni mi igaz és mi hamis.
Tudom,hogy a gyökereink Ázsiába nyúlnak vissza megértettem mi ez a nagy vonzódás Indiához és a
Himalájához és annak mi köze van a Kárpát medencéhez.Szóval nem véletlenül találkoztunk ezekkel
az országokkal,népekkel is a világhálón keresztül és egymással sem.Messzebre visz ez mint csupán
egy film (mégha bugyuta is némelyik) megnézése,csak van aki már tudatos rá van aki még nem,de akkor is alakít.
Eszembe jutott,hogy rendezi az élet a dolgokat,amikor egy kis barátnőmnek meséltem,hogy koreai sorikat nézek
és hogy elvarázsol teljesen,pár napra rá hívott,hogy képzeld koreai vendégeink vannak (kiadnak egy lakást Pesten)
és nagyon kedvesek,sokat beszélgetünk velük stb. Eszembe jutott még az is,hogy a zalaszántói sztupát is egy koreai
szerzetes "varázsolta" ide ő találta meg a helyet és nem véletlenül természetesen és csak itt van beépítve Buddha
ereklye! Szóval ők tudják a kapcsolatot a Himalája és a Kárpátmedence között
Szóval hallgass csak a szívedre és tedd amit eddig is,mert az élet csodálatos!
Kíváncsi vagyok itt hogy oldják meg az
